Washington, 2017. június 21., szerda (MTI) - Könyvbemutatóval ért véget kedden New Yorkban a magyar ENSZ-misszió rendezvénysorozata az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról. Felemelõ este volt, mert az ENSZ-nagykövetek mellett a világszervezet vezetõi és New York kulturális és közéletének jelentõs személyiségei is részt vettek rajta - mondta az MTI-nek Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete. Hozzátette: "igazán felemelõ az a pillanat volt, amikor felemlegették, hogy Povl Bang-Jensenrõl, a magyar forradalommal foglalkozó ENSZ-bizottság egykori titkáráról 1959-ben bekövetkezett halála óta az ENSZ-ben nem emlékeztek meg, ezt Magyarország tette meg elsõként". (Povl Bang-Jensen nem adta ki a magyar tanúk nevét, félve attól, hogy családjukat Magyarországon meghurcolnák. Azon a napon pedig, amelyen az ENSZ Közgyûlésen a "magyar ügy" tárgyalása volt esedékes, a dán diplomatát a New York-i Alley Pond Parkban átlõtt halántékkal találták meg, halálát öngyilkosságnak minõsítették.)

Az emlékév rendezvénysorozatának utolsó, kedd esti ünnepségén jelen volt a rejtélyes körülmények között meghalt dán diplomata Egyesült Államokban élõ fia, Per Bang-Jensen, valamint Miszlivetz Ferenc, a kõszegi Felsõfokú Tanulmányok Intézetének alapító-igazgatója is. Bemutatták a Kiáltás a szabadságért: gondolatok az 1956-os magyar forradalomról az ENSZ-ben és azon túl is címû tanulmánykötetet, amely a magyar forradalomról és szabadságharcról szóló tanulmányokat és esszéket gyûjti egybe, címével is jelképezve a magyar nép 1956-os segélykiáltását, utalva az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkori tehetetlenségére. A könyvben szó esik a világszervezet magyar kérdéssel foglalkozó különbizottságának létrehozásáról, tevékenységérõl, valamint a magyar 56-nak Európára és a 20. századi demokratizálódási folyamatokra gyakorolt hosszú távú hatásáról. A szerzõk között van Miszlivetz Ferenc, Nagy András történész és Horváth János volt parlamenti képviselõ is, aki annak idején a szemtanúk felkutatásában segített Povl Bang-Jensennek.

A rendezvényen a lyukas zászlót ábrázoló bronzszobrot, Hedva Ser francia-izraeli szobrászmûvész, az ENSZ jószolgálati nagykövete alkotását adták át Per Bang-Jensennek. Bogyay Katalin az MTI-nek nagyon pozitívnak értékelte a most zárult emlékévet. Több panelbeszélgetést is tartottak elismert magyar és külföldi szakértõk részvételével. Kiemelte, hogy sikerült az eddig zárolt aktákat az ENSZ-ben és a Columbia Egyetemen megnyitni, a hozzáférhetõ dokumentumok digitalizálása már be is fejezõdött, Nagy András történész már javában kutatja az egykori iratokat. Fontosnak nevezte, hogy 2016. október 24-én elõször tartottak az ENSZ-palotában olyan gálakoncertet, amelynek Magyarország volt a házigazdája. Bogyay Katalin hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a bátor dán diplomata emléke fennmaradjon, történetét mindenhol megismerjék. "Bízom abban, hogy tananyag lesz egy olyan ember példájából, aki élete feláldozása árán is magyar családokat mentett meg" - fogalmazott a nagykövet, leszögezve, hogy az emlékév rangos rendezvényeivel Magyarország "nyomot hagyott az ENSZ-ben".