- Nyomtatás
- 2017.04.11.
- Programajánló
Az elmúlt harminc évben, mióta az etnikus alapú zenék gyûjtõfogalmaként elterjedt, a World Music a könnyûzene egyik legnépszerûbb irányzata lett. Olyan országokból váltak közismertté elõadók, amelyekrõl addig hallani sem lehetett, és ahol – mint a Zöld-foki-szigeteken vagy Madagaszkáron – lemezipar sem létezett.
A Sziget Világzenei Nagyszínpada 2000 óta veszi ki a részét a világzenei mozgalomból, és jelenlegi helyén mintegy tizenötezer fõ igényes szórakoztatására szolgál. Az elmúlt tizenhét évben a színpad kirívó nemzetközi rangra tett szert, lévén a mûfaj valamennyi kiválósága fellépett rajta, másrésztazért, mert folyamatosan érzékenyen reagált az újabb és újabb világzenei trendekre, hullámokra. Több mint kétszáz elõadó fogadta el eddig a felkérését, a világ legnagyobb sztárjai Angliától Guineaig, Belgiumtól Szenegálig.
A felhõtlen szórakozást biztosító „bulizenét” szolgáltató világzenei helyszín megkülönböztetett figyelmet fordít az Európa-szerte hódító balkáni és a ska-alapú tánczenék elõadóira, a világzene sztárjai mellett természetesen az újonnan feltûnt elõadókat is bemutatja, és a tánczenék dominanciája ellenére – az igényes szakmaiságból és az etnikus jellegbõl nem engedve – az érzékenyebb vagy kísérletezõ jellegû produkciókat sem zárja ki.
A visszatérõ elõadók közül kiemelhetõ a szerb Goran Bregoviæ– akinek évtizedek óta a Balkán himnuszaiként terjednek örökzöldjei – az elmaradhatatlan Wedding and Funeral Band élén; a világ egyetlen Grammy-díjas klezmerzenekara, a legendás TheKlezmatics;az elementáris orosz ska klasszikusa, ahúszéves fennállását ünneplõLeningrad;a marokkói gnawát forradalmasító Orchestre National de Barbés; a latin ska királya, a szicíliai Roy Paci & Aretuska; katartikus „etno-káosz”-ával az ukrajnai DakhaBrakha, a sivatagi bluesból sivatagi rockot teremtõ mali Tamikrestés lehengerlõ pánafrikai tánczenéjével a zimbabwei Mokoomba.
Az újdonságok sorát a közeljövõ sztárjai alkotják, így a török népzenét pszichedelikus rockkal ötvözõ Gaye Su Akyol;a brazil afrobeatet megteremtõ Bixiga 70; az újra virágzó latin pszichedélia tucsoni éllovasa, az Orkesta Mendoza; szatírikus, punkos klezmerével az izraeli Jewish Monkeys; de itt lesz az ellenállhatatlan chilei fieszta-felelõs, a Chico Trujillo is. Végre bemutatja rockos kíséretû torokéneklését a mongol Hanggai; kiderül, hogy miért a „Balkán sarlatánja” Magnifico; na és hogy miért emlegetik a hatvanas évek legnagyobb amerikai soul énekesnõinek rokonságában a fiatal portugál Marta Rent a Groovelvets kíséretében. A hazánkban is roppant népszerû multikulturális francia együttesek közül idén a Zoufris Maracasra és a La Gâpette-re pöröghet közönségünk, és akkor a roma zenék éjszakai felhozataláról még nem beszéltünk…
Márpedig a helyszín a cigányzenék híveit is kényeztetni fogja. Elõször mutatkozik be Magyarországon az utóbbi években szenzációt keltett glasgow-i John Langan Band, a maga keltás-punkos, balkáni-flamencós elegyével. A balkáni és a latin zenék együtt ragadnak magukkal a barcelonai székhelyû, de szigorúan multietnikus Electrorumbaiao koncertjén is, míg a francia La Caravane Passe fõleg a manouche jazz világában van otthon.
Mint már szóba került, a hazai fellépõkbõl sem lesz hiány. És – cseppben a tenger módján – ugyanaz a stiláris gazdagság, ugyanaz a változatosság és ugyanaz a „party-szellem” lesz tetten érhetõ a koncertjeiken, mint a színpad nemzetközi kínálatában. Hiszen ki tudna ellenállni a Bohemian Betyars zúzós-ugrálós „speed-folk-freak-punk”-jának; nemzetközi hírû ska-együttesünknek, a PASO-nak, mely hidat teremtett Kingston és Budapest között; a nagyecsedi roma hagyomány minden varázsát hatványozó Romengónak; vagy a kelet-európai és balkáni zenéket õrületes energiával összekovácsoló Besh o droMnak?
De ez még semmi! 2017-ben elõször kimondottan a magyarországi világzenékre összpontosít a Világzenei Nagyszínpad Nulladik napi programja. Ezen a napon hat kiváló zenekarunk lesz hallható: fellép moldvai csángó gyökerû transz-zenéjével a Zoord; elragadó bájú és roskadásig pörgõ paszabi cigányzenéjével a Parno Graszt; funkos-rockos „csángó-boogie”-jával a Kerekes Band; a Balkán legsûrûbb rétegeit is felkavaró tamburazenéjével a Söndörgõ; végtelenül sodró punkos ír kocsmazenéjével a Firkin; és végül a folk- és partyzene eddig ismeretlen ötvözetét nyújtó Lajkó Félix feat. Óperentzia.