Hát igen. Immár 25. alkalommal indulunk hosszú tömött sorokban a Hajógyári-sziget felé, hogy aztán egy hétre magunk mögött hagyjuk a szürke hétköznapokat és egy valószerûtlenül színes világba csöppenjünk. A Szabadság Szigetén bár nagyon sok minden megnõtt és megváltozott, még mindig érvényesek az 1993-ban meghirdetett szlogenek: itt mindent szabad, de semmit nem muszáj, mert idén is kell egy hét együttlét,augusztus 9-16 között.

Egy kis történelem

„Egy zötykölõdõ mikrobuszban kezdõdött minden. Tavasz volt, még nem zöld, de már reményekkel teli. Félúton a fõváros és a vidéki helyszín között, egy azóta elfeledett Sziámi-koncertrõl hazafelé tartva, Müller Péter Sziámi zenész, költõ, színházi-filmes ember és Gerendai Károly koncertszervezõ hosszasan fantáziáltak...” Így kezdõdött a történet, valamikor ’93 márciusában és vált valósággá még abban az évben, augusztus 19-26 között, egy azóta Európa legnagyobbjainak csapatából kétszer is a legjobbnak választott Sziget, akkor Diáksziget néven. „Utoljára Napóleon oroszországi hadjárata volt hasonló volumenû vállalkozás, mint a Diáksziget fedõnevû monstre rendezvénysorozat. Nagy létszám, bravúrosan megoldott hadtáp, és állandó, elkeseredett küzdelem az õslakókkal” – írta akkor a Magyar Narancs, pedig hol voltak azok a méretek a maiakétól.

Néhány szám

S hogy mekkorát fejlõdött az elmúlt években, azt a számok mutatják képletesen. 1993-ban 43-ezer fizetõs nézõ érkezett – 2016-ban 496-ezren voltak a Szigeten, 1993–ban az egy hét alatt volt 200 koncert, 80 film és 40 színházi elõadás – manapság naponta van ennyi program a Szigeten, és a mûfajok száma is hihetetlenül megsokszorozódott. 1993-ban 26 milliós költségvetésbõl gazdálkodtak a szervezõk – a jubileumi Sziget 6.3 milliárd forintból áll össze.Az elmúlt 24 évben összesen 7 millió 928 ezer látogató volt kíváncsi Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciójára. És a 25. Szigeten várják a szervezõk a kezdetektõl számított 8 milliomodik látogatót...

Mit adott nekünk a Sziget?

A „fesztivál életérzést” és generációk számára meghatározó közösségi élményt.Ma a fesztivál szó egyet jelent a Sziget Fesztivállal. A magyarországi 16 évesnél idõsebb lakosság15%-a személyes élménnyel rendelkezik a rendezvény kapcsán, mivel több, mint 1,2 millió magyar ember látogatta már meg a rendezvényt, legalább 1 alkalommal, de a személyenkénti átlag látogatás száma 3,4. Felrajzolta Budapestet a nemzetközi fesztiváltérképre. A Sziget hatalmas utat járt be az elmúlt 24 évben, s lett, egy baráti társaság egy hetes zenés piknikjébõl Európa kétszer is legjobbnak választott nagyfesztiválja, a legnagyobb presztízsû elismerés a szakmában, az European Festival Award „legjobb zenei felhozatal” díjának tulajdonosa és a 2016-os fesztivál megkapta a „nemzetközi fellépõk kedvenc fesztiválja” díját is. A legmenõbb és legismertebb hazai márka lett.Azon túl, hogy hazánkban a legsikeresebb és legmenõbb brandnek a Szigetet választották, mára ez a legismertebb magyar márka a nagyvilágban is. Hoz egy csomó pénzt az országnak.A Szigetre érkezõ látogatóktöbb mint 13milliárd forintot költenek el Magyarországon, miközben a rendezvény költségvetésének kevesebb, mint 1%-a közpénz, addig a fesztivál által generáltadó és járulék bevétela támogatás majd 100 szorosával, közel 5 milliárd forinttal gazdagítja évrõl évre a központi költségvetést. A Sziget az elmúlt 24 év alatt megközelítõleg 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciója. A számszerûsíthetõ gazdasági hatások (a GDP-hez való hozzájárulás, adóbevételek, munkahelyteremtés) mellett komoly, hosszabb távon ható turisztikai elõnyt is jelent az országnak a fesztivál, hiszen az általa generált nemzetközi kereslet növeli Budapest és Magyarország nemzetközi ismertségét, elismertségét.Bár az elsõ Diákszigeteken még nem voltak jellemzõk a külföldrõl érkezõ vendégek, már 95-ben a hetijegyek 15%-át a határokon túl adták el. Ez a szám aztánfolyamatosan növekedett, s ma már a szigeten évente 80-85 ezer külföldi fordul meg, ami megközelítõleg 650.000 vendégéjszakát generál a hazai turizmusnak egy évben.A Sziget nemcsak a legismertebb magyar brand lett a világon, ahová több mint 100 országából érkeznek ma már vendégek, de Budapest trendi, fiatalos imázsához is jelentõs mértékben hozzájárult. A Sziget rendezvény egy hét alatt megtermeli. Magyarország egy teljes évben történt külföldi vendégéjszakáinak közel 5%-át. S ha összegezni akarunk, akkor a 24 év szigetes heteit összeadva mintegy 7 millió vendégéjszakát hozott a hazai turizmusnak.

…és ma már a Sziget a kulturális sokszínûség szinonimája.A Szigetnek köszönhetjük például, hogy Magyarországon a világzene egyre ismertebb lett. Az elmúlt tizenhét évben a Világzene színpad kirívó nemzetközi rangra tett szert, lévén a mûfaj valamennyi kiválósága fellépett rajta, másrészt azért, mert folyamatosan érzékenyen reagált az újabb és újabb világzenei trendekre, hullámokra. A Sziget mindig fontosnak tartotta a roma kultúra terjesztését és népszerûsítését. A hazai cigányzenészek és nemzetközi sztárok tucatjaival találkozhatunk évente a fesztiválon.

A Sziget kiállt az LMBTQ közösség mellett, helyet– és alkalmat adva bemutatkozásuknak - látványos show-k, filmek, elõadások és beszélgetéseken keresztül. A Magic Mirror sátor a mai napig az egyik leglátogatottabb, izgalmas programokkal teli helyszíne a Szigetnek. Fontosnak tartja a Sziget a nemzeti hagyományok ápolását is. A Hungarikum Falu rengeteget tett azért, hogy a magyar népi kultúra ismertebb legyen hazánk határain túl is. A fesztivál a kezdetektõl fogva helyt ad a Civil Szigetnek, amelyben a pályázaton kiválasztott szervezetek immár 25. alkalommal aktív részesei az eseménynek. Kiemelt figyelmet kapnak a mozgássérült szigetesek is. Amellett, hogy a Sziget teljesen akadálymentes,Mozduljunk ki! néven egy hazánkban egyedülálló kezdeményezés iselindult tavaly a Szigeten, melynek célja, hogy a mozgássérült fiatalok közül mind többen át tudják élni a társas események, koncertek, fesztiválok nyújtotta élményeket. A Sziget legnagyobb látványosságainak számítanak évek óta a Nagy Utcaszínházak, minden évben más-más országból érkezõ hatalmas performanszok, melyekkel javarész csak a Szigeten találkozhat a nagyérdemû. Évek óta hosszú sorok kígyóznak a Sziget cirkusz sátra(i) elõtt.

Mint ahogy jelen van a komolyzene is, annak széles spektrumával, az operától, a filharmonikus elõadásokig. És még hadd említsük meg a vizuális kultúra jelenlétét, mely egyre erõsebb, s ma már az Art of Freedom installációi adják azegyik fõ jellegzetességét a fesztiválnak. Kádár Tamás, a Sziget cég operatív vezetõje- akit az alapító, fõszervezõ Gerendai Károly immár az utódjaként mutatottbe a sajtó képviselõinek -kiemelte, hogy idén is többszáz pályamû érkezett szerte a világból az Art of Freedom pályázatára. A projekt alkotói elképesztõ fantáziával álmodják meg évrõl évre a fesztivál legkülönlegesebb építményeit, szobrait, installációit. A pályázóknak és a felkért közremûködõknek köszönhetõen így idén is mûvészi alkotások tömkelege díszíti majd a Szabadság Szigetének fõbb tereit és apróbb szegleteit. A Sziget tovább fejleszti a már megkezdett környezettudatos tevékenységét, a fenntartható fesztiválozás és ennek kommunikációja terén. Ennek egyik hatalmas és környezetvédelmi szempontból rendkívül jelentõs lépése lesz, amennyiben az engedélyeket is megkapják rá, az ivóvíz pazarló használatának radikális visszaszorítása, mégpedig a Duna vizének felhasználásával.

A terv szerint, miután a szervezõk többezer köbméter vizet fordítanak pormentesítésre, ballaszt tartályokba súlynak, vagy egyéb célokra, ezt a mennyiséget nem ivóvízbõl, hanem a Duna vizébõl fedeznék.A tavaly megújított környezetvédelmi programnak köszönhetõen naponta a fesztivál ideje alatt 140-150 m3 szelektív hulladékot gyûjtöttek be. Az összesenbegyûjtött hulladék 35%-a került újrahasznosításra. Mintegy 2000 darab sátrat és kemping cikket (matracok, takarók) tudunk jótékony célokra felajánlani. Összesen nagyjából 1200 m3 hulladékot adtak át feldolgozásra.

Az idei évben immáron 5 Recycling Centerben lehet hulladékokat ajándékokra cserélni, és 150 ponton lesz majd lehetõség a szelektív gyûjtésre. Ettõl az évtõl kezdve megtiltják az összes vendéglátóhelynek az eldobható mûanyag evõeszközök és tányérok használatát. Helyette fából és lebomló anyagból készült termékeket kell, hogy használjanak. Mostantól a kereskedõknél sem lehet majd mûanyag zacskókban vásárolni, hanem papír vagy más lebomló anyagokból készültet kell használniuk. A környezetvédelmi akciók bevezetésében és a szelektív hulladék lebonyolításában mintegy 50 önkéntes vesz majd részt. A fenntarthatóság mellett több fontos üzenet is megjelenik a Szabadság Szigetének zászlaján. 2017-ben a Sziget is csatlakozott az Európai Fesztiválszövetség (Yourope)Take a Stand nevû kezdeményezéséhez. Ennek lényege, hogy a fesztiválozó közönséget meggyõzze a fiatalabb generációk kulcsszerepérõl a jelen és jövõ közéletének formálásában. A Take a Stand olyan kulcskérdésekre próbálja felhívni a figyelmet - és ezáltal ösztönözni a társadalmi párbeszédet -, mint a közügyekben való szerepvállalás, a kulturális tolerancia, a kisebbségekkel szembeni szolidaritás és a folyamatos és kölcsönös tanulásra való nyitottság.

A kezdeményezés mögé - a Sziget mellett - számos egyéb nagynevû fesztivál is felsorakozott már, köztük a Roskilde, az EXIT, vagy a Lollapalooza. Kádár Tamás elmondta azt is, hogy a fizetésekkor korábban alkalmazott kártyás és órás lehetõségek mellett idén - egy újítás révén - már mobil applikációval is lehet fizetni. “A Fesztivál újratervezett mobil applikációja a készpénzmentes fizetés kényelmi funkcióval bõvítettük. A kártyaegyenleg, kártyatörténet, letiltás funkciók mellett bankkártyával is feltölthetõ az egyenleg. Sõt, vendégeink idén közvetlenül a mobil applikáción keresztül igényelhetnek Festipay kártyát, amit a jegybeváltásnál kézhez kapnak. Így teljesen elkerülhetik a sorbanállásokat a Festipay feltöltõpontoknál” – mondta Kádár.