- Nyomtatás
- 2019.07.31.
- Programajánló
A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan építsük újra a világot, amikor minden összedõlt, és nem maradt már semmi körülöttünk. Újrahasznosított hulladékok, folyamatos pörgés, és lendületes zene állnak össze egy nagy egységgé, amiben mindenki megtalálja, amire épp vágyik.
Ebben az évben is sok-sok meglepõ produkció bukkan fel a Szigeten, gyakran olyan helyeken és idõben, amikor a legkevésbé számítunk rájuk. Elõfordulhat, hogy egy modernkori törzsi rituálé közepén találjuk magunkat, vagy éppen egy fergeteges mobil partiban, máskor pedig óriásbábok hívnak mindenkit képzeletbeli utazásra. A szabadság utáni vágy, az utazás élményének szimbóluma az a 4 méter magas és 6 méter hosszú, fából készült teve, amelyik a francia Paris Benares társulattal érkezik a Szigetre. Szintén 4-5 méter magas óriásbábokkal érkezik a francia Le Caramantran társulata, akik teljesen új viszonylatba helyezik a méreteket, így a látogatók ismét gyerekszemmel láthatják a világot.
Hasonlóan lenyûgözõ lények azok a kihaltnak vélt dodókacsák is, akik a szintén francia Ekart társulat két bátor szafari-kutatójának hátasaként barangolják be a fesztivált. S ha már a törzseknél tartunk, Mexikóból érkeznek a Foco alAire társulat tagjai, akik azt állítják: minden társadalomban felfedezhetõk törzsi hagyományok, igaz, sokszor rejtett vagy rejtõzködõ formában. Õk maguk is egy ilyen csoportosulás, akik színészi játékukkal képesek tapinthatóvá tenni a mai kor elidegenedett embere és a digitális társadalom furcsaságai mellett a bennünk élõ õsi, törzsi ösztönöket.
A fejükön hordott ipari lámpaburákból mozdulatlan maszkok merednek ránk, miközben arcukon a legfontosabb érzések szokatlan és talán kényelmetlen õszinteséggel jelennek meg. Tõlünk, nézõktõl pedig azt várják, hogy csatlakozzunk táncukhoz. A La Cie des Bras Cassés két francia mûvészérõl nehéz eldönteni, hogy kik is valójában: postások, vidéki zsaruk, vagy épp vásári komédiások - mindez a helyzettõl függ. Motorizált recsegõ hangú járgányon utazva cirkálnak a Szigeten, hogy aztán imádnivaló stílusban vonjanak kérdõre, zavarjanak, zaklassanak, de persze leginkább szórakoztassanak mindenkit, aki útjukba akad.
Idén három õrületes mobil parti is gondoskodik majd a folyamatos utcai rendbontásról. Az elsõ a nehéztüzérség kategóriájába tartozik: a Mission Delírium 20 tagú kaliforniai fúvós marching bandje garantáltan leviszi a hajadat. A második a steampunk jelmezekben táncoló, afro-latin ritmusokkal operáló, 18 tagú Sound de Secá, akik Spanyolországból érkeznek. A harmadik vendég pedig Mister Piano (Dennis Volk), akit két éve már láthattunk a Szigeten, és aki ismét a tábortûz melletti közös éneklések hangulatát hozza el a fesztiválra, igaz nem egy gitárral, hanem egy kerekeken tovagördülõ zongora és utánozhatatlan elõadói stílusa segítségével.