Bár 2018-ban az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb ásatása kezdõdött meg Pompeiiben, az ókori római romváros közel harmadát még mindig horzsakõ (és mára már növényzet) borítja. A hatalmas volumenû mentõakció számos, sokszor meglepõ újdonságot hozott, olykor megváltoztatva eddigi történelmi ismereteinket. Új idõpontot kapott a Kr.u. 79-ben történt, mindent maga alá temetõ Vezúv-kitörés, de a Viasat History Pompei – Az eltemetett város felfedezése címû dokumentumsorozatából még az ásatás körüli hírekkel ellentmondó tények is napvilágot látnak.

A világörökség ezen része az egyik legjelentõsebb régészeti terület, amelyet egy átlagos évben négymillió turista keres fel. Õk az 1748-ban újra felfedezett várost megtisztított és részben helyreállított képben láthatják, így visszapillanthatnak a római kor hihetetlenül gazdag képére. 2010-ben a gladiátor-laktanya összeomlása ismét ráirányította a figyelmet Pompeii állapotának romlására. A feltáratlan részek vizesedése nemcsak a szomszédos épületeket, hanem az egész lelõhelyet veszélyeztetette. Az Európai Unió és az olasz kormány ezért 105 millió eurót irányzott elõ a romváros állagának megóvására. Így kezdõdött el a Nagy Pompeii Projekt, 2018-ban.

Az ásatások olyan izgalmas információkat hoztak, mint például, hogy a Vezúv-kitörés valószínûleg nem 79. augusztus 24-én, hanem október 24-én történt. A feltárás során több érintetlen csontvázat is találtak a ma már Csontvázak szobájának nevezett helyiségben, amely feltételezhetõen óvóhelyként szolgált (a DNS minták alapján az áldozatok egymással nem álltak rokoni kapcsolatban). A Viasat History kétrészes dokumentumfilmjébõl, amelyet 2020. május 11. és 12-én 22:10-tõl tûz mûsorra a csatorna, kiderül azonban, hogy a szóban forgó helyszínen mégis fosztogatók söpörtek végig, az ott talált csontokra össze-vissza heverve találtak rá a régészek. A szobában több mint tíz áldozat maradványaira leltek, akik többsége nõ volt, rajtuk és körülöttük azonban semmilyen ékszert vagy fizetõeszközt nem találtak. Amikor viszont mélyebbre ástak, fosztogatók által vésett lyukakra találtak, majd egy nõi kézre, amely viszont elkerülhette az ott járók figyelmét: õ gyûrût viselt.

A lopások és a nyerészkedések sajnos több alkalommal is sújtották a várost, azonban a terület legfrissebb átvizsgálása során egy valóban érintetlen halottra is bukkantak, akinek megfejtették utolsó perceit: a férfi egy erkélyrõl próbált lemenekülni, azonban sérült lába miatt nem volt elég gyors. Mellette egyébként ma közel 250.000 forintnak megfelelõ akkori pénz hevert. (A férfit gipszkiöntéses megoldással rekonstruálták)

A legutóbbi, 2000 négyzetméternyi területet átvizsgáló ásatások során a csontvázak mellett számos további érdekességre bukkantak: azonos gyártótól származó cserépedények, hihetetlen precizitással kidolgozott freskók, sõt a politikai választások akkori kampányainak megismerése mellett még a városképet is sikerült rekonstruálni.