II. Mehmed, aki 19 évesen lett a bimbózó török birodalom szultánja, egy világméretû uradalomról álmodozott, és az 1100 évig bevehetetlen Konstantinápoly meghódítását célozta meg. A kezdeti kudarcok után egy, a vérholdat ötvözõ babona végül az õ malmára hajtotta a vizet – derül ki a Viasat History csatorna Birodalmak felemelkedése: a törökök címû hatrészes sorozatából, amely február 15-étõl hétköznaponként 21:55-tõl a török hódítások kezdetétõl egészen Mehmed szultán szerencsés ütközetéig mutatja be a sorsfordító történéseket. A XV. század közepére az egykori Római Birodalomból már csak néhány támaszpont és Konstantinápoly városa maradt meg, amelyet XI. Konstantin uralt. A 330-ban alapított várost addigi 1100 éves története során közel két tucat hadsereg próbálta meghódítani, de mindegyik kudarcot vallott. Még Attila, a hunok fejedelme is beérte azzal, hogy autonómiája fejében megadóztassa a Bizánci Birodalom központját. II. Mehmed, a mindössze 19 éves török szultán azonban többet akart. 80.000 katonából álló sereget gyûjtött, tengeri flottát épített, valamint egy magyar ágyúöntõt is leszerzõdtetett. 1453. április 6-án hetekig tartó sikertelen küzdelem és bombázás vette kezdetét, aminek következtében Mehmed seregének morálja erõteljesen megromlott, miközben saját birodalmát is külsõ és belsõ ellenségek fenyegették – úgy tûnt, kénytelen visszavonulni.

Azonban egy, az éjszakai égbolton megjelenõ jel hirtelen fordulatot hozott a csata menetében. A beszédes nevû vérholdat (ilyenkor a Hold korongja vöröses színben látható) Konstantinápolyban rossz ómenként vették, számukra azt jelentette, hogy a város el fog esni – az oszmánok azonban épp ellenkezõleg fogadták a jelenséget: a vérhold erõt adott nekik. Mehmed ezt kihasználva még egy utolsó, elszánt rohamra indult a város ellen, ezúttal a janicsárokból álló elit osztagát is bevetve. Végül a folyamatos ágyúzástól meggyengült falakat és az azokat õrzõ, erõteljesen megfogyatkozott, morálisan is széthullott védõket 1453. május 29-én sikerült legyõznie. Ezzel pedig véget vetett egy 1100 éves legendának.

Ez jelentette az elsõ állomását annak a hadjáratnak, amely a következõ 300 évben komoly kihatással volt Európa és a Közel-Kelet történelmének menetére. A Birodalmak felemelkedése: a törökök nem csupán ezt a sorsfordító ütközetet mutatja be látványos csatajelenetek, meggyõzõ színészi alakítások és lenyûgözõen rekonstruált díszletek segítségével, de egy fiatal és becsvágyó szultán legendává válását is szemlélteti.