- Nyomtatás
- 2021.04.19.
- Programajánló
Lehet, hogy egy 500 éves fémprotézis tényleg mûködõképes robotkar volt? A német jagsthauseni kastély vitrinjében egy igazán rendkívüli kincs található: ránézésre páncélkesztyû, valójában pedig egy csoda. Modern képalkotótechnológia rekonstruálta, hogy ez az 500 éves eszköz egy szofisztikált robotkar, amelynek belseje szegek és rugók bonyolult mechanizmusát rejti. Egykori tulajdonosa azzal hencegett, hogy ezzel a karral akár kardforgatásra is képes. De vajon igazat beszélt?
Az 1480-ban született Götz Berlichingen egy középkori lovag volt, akinek jobb karját egy ágyúgolyó szakította le. Akkoriban a mûvégtagok nem voltak túlságosan elterjedtek, Götz mégis egy mûködõ vaskezet akart – mára kiderült, meg is kapta. A 3D technológia segítségével sikerült rekonstruálni a kezet és annak mechanizmusát: az ujjak úgy mûködtek, mint egy bilincs, azaz minél jobban behajlította õket ép kezével, a bennük lévõ fogaskerekek fogai közé beakadó nyelvnek hála azok egyre jobban rászorítottak a közéjük illesztett tárgyra, az elengedés pedig gombnyomásra mûködött.
Lehet, hogy egy II. világháborús, 450 kg-os bombát tényleg galambok irányítottak? A washingtoni történeti múzeumban található egy II. világháborús bomba orra, amelynek elején kis ablakok vannak kicsi pilóták számára: ezt a bombát ugyanis galambok irányították. Na de mire volt ez jó? A 3D-s technológia ezt a szerkezetet is rekonstruálta. A II. világháború során ledobott bombáknak csupán 1%-a talált célba. A nagyobb eredményesség érdekében irányítható siklóbombát kellett gyártani, és míg a németek a rádiós megoldással kísérleteztek, addig az amerikaiak egy ennél szürreálisabbnak tûnõ dolgot, egy galambok által irányított rakétát fejlesztettek ki. Közismert, hogy a galambok olyan navigációs képességgel rendelkeznek, amelynek köszönhetõen mindig hazatalálnak, ráadásul könnyen is idomíthatók. A rendszer pedig úgy mûködött, hogy a bomba orrában rögzített madár elõtt volt egy képernyõ, amire kivetítették a célpontot, a galambot pedig megtanították arra, hogy megfelelõen bökjön rá a képre, hogy az irányítórendszer a célpontra szegezze a bombát. Minden robbanószerkezetben három galamb volt, hogy biztosra menjenek – és bizony a mai modern repüléstechnikák is ezt a módszert használják: három független navigációs rendszer irányítja õket, hogy a gép ne kerülhessen veszélybe.
A modern technológiák néha a legõrültebb talányokra és a legeszementebb teóriákra is a legegyszerûbb választ adják. Egy 5 cm-s kocka, amely megnyerhette volna Hitlernek a háborút? Egy vérszívó piócák által mûködtetett idõjós berendezés? Vagy egy sikoltozó múmia? A legfurcsább dolgok címû dokumentumsorozatban ilyenek is elõkerülnek, és mindenre lesz válasz.