Az elmúlt években ugrásszerû mértékben fejlõdtek a kameratechnológiák – legyen szó profi eszközökrõl, drónokról vagy akár csak mobiltelefonunk kameráiról. Ezeknek köszönhetõen pedig elképesztõ részletességgel, szédületes közelségbõl vagyunk képesek rögzíteni olyan ritka természeti jelenségeket, amelyeket eddig csak távolról vagy egyáltalán nem szemlélhettünk meg. A Viasat Nature csatorna május 15-én, szombat este 21 órától háromrészes Veszélyes Föld dokumentumsorozatával mutatja be az ilyesfajta felvételeket, és szakértõk segítségével magyarázza meg kialakulásukat – új szögekbõl ismerhetünk így meg vulkánokat, lavinákat, jéghegyeket, hurrikánok, villámlásokat és a sarki fényt is.

Vajon hogyan lesz a törékeny hópihébõl halálos lavina?

A lavinák több száz emberrel végeznek évente, alóluk csak minden második személyt tudják élve kimenteni. De mi az oka annak, hogy az apró és törékeny hópihékbõl felépülõ fal ilyen gyilkos erejû tud lenni? A kérdésre természetesen van néhány kézenfekvõ válasz, amelyek a lezúduló hó mennyiségéhez, súlyához és sebességéhez köthetõk, de a sisakokra szerelhetõ kamerák felvételei még közelibb és feltáróbb megoldással szolgálhatnak. Egy, a lavinát szerencsére túlélõ síelõ fejkamerája által rögzített felvételeken látni, ahogy a lavina elindulásakor a hószemcsék összeütköznek, nagy sebességgel súrlódnak egymással. Ez a jelenség hõt termel, a hõ hatására a hó megolvad. Apró, szabad szemmel szinte láthatatlan vízréteg képzõdik a hószemcsék körül, amitõl nem csupán a súlyuk és a sûrûségük nõ meg, de össze is tapadnak, és valóságos hófalat hoznak létre, amely ha maga alá temet, olyan, mintha betonba öntöttek volna.

Egészen pontosan melyik az a pillanat, amikor a viharból tornádó lesz?

A tornádók a legnagyobb eséllyel a szupercellákban alakulnak ki, olyan gigantikus viharfelhõkben, amelyek akár 10 km magasságba, a legfelsõbb légrétegig is elérhetnek. Az itt található nagysebességû futóáramlatok szívóhatásúak, a felhõ belseje és a körülötte lévõ levegõ közötti nyomáskülönbség miatt pedig lefelé haladó, örvénylõ hatást idézhetnek elõ a felhõben. Ha a nyomáskülönbség kellõen magas, akkor az örvény kilép a felhõbõl, egyfajta tubát képezve, és ha ez a tuba leér a felszínre, akkor kialakul a tornádó. Egy videónak köszönhetõen a dokumentumsorozat ezt is jól szemlélteti: a 2015 júliusában, Arizonában készült felvétel véletlenül rögzített egy úgynevezett mikrokitörést: egy 160 km/h sebességgel lezúduló széllökést, amely az utolsó fázisa a tornádó kialakulásának – a folyamat egy szempillantás alatt végbement, pusztító tornádót létrehozva. A modern képrögzítési technikáknak köszönhetõen véletlenül vagy tudatosan képesek vagyunk rögzíteni ezeket a jelenségeket, hogy aztán alapos kielemzésükkel választ kapjunk a kérdéseinkre. Ezeket a válaszokat kutatja a Veszélyes Föld is szombatonként 21 órától a Viasat Nature mûsorán.