- Nyomtatás
- 2021.06.07.
- Programajánló
Milyen szerepe volt egy apró grönlandi meteorológiai állomásnak a normandiai partraszállásban?
A normandiai partraszállást a szövetségesek nagy gyõzelmeként tartják számon, pedig a valóságban mindkét oldalon belsõ nézeteltérések feszültek össze. Rommell ugyan ragaszkodott Normandiához, de tiszttársai kételkedtek szavában, lévén abban a térségben nem volt olyan mélyvízi kikötõ, ahol a szövetségesek partra tudták volna tenni egységeiket. A másik oldalon se volt mindenben egyetértés: amikor egy német tengeralattjáró-támadást követõen 300 olyan embernek veszett nyoma, akik tisztában voltak a partraszállás terveivel, Eisenhower majdnem lemondta az akciót. A résztvevõ angol és amerikai katonák amúgy se jöttek ki túlságosan egymással, és nem lelkesedtek a nácikkal történõ szembeszállás kapcsán sem. Az egész akciót végül egy grönlandi meteorológiai állomás lebombázása mentette meg, mert így a németek nem tudták, hogy 1944. június 6-án a napok óta tomboló vihar lecsendesedik pár órára, és kezdetét veheti a sorsdöntõ akció.
Biztos, hogy Svájcnak sikerült kivonnia magát a II. világháborúból?
Miközben egész Európa forrongott, Svájcnak sikerült mindkét oldaltól függetlenül átvészelni a II. világháborút. Ám – a közvélekedéssel ellentétben – egyáltalán nem tudták kivonni magukat a konfliktusból. A 450 éve független Svájc nem az a békés nemzet, amilyennek elképzeljük: harcos nép, amely képes pillanatok alatt militarizálni magát. Amikor Európát megérintette a háború szele, az ország azonnal tábornokot választott magának, az pedig 24 óra alatt mozgósított 450.000 katonát, akik egy nappal Lengyelország 1939. szeptember 1-jei lerohanása után már a határon álltak felfegyverkezve – sokkal elõbb, minthogy Franciaország vagy Anglia reagálhatott volna a konfliktusra. Habár az ország stratégiailag fontos területen fekszik, végül sem a tengelyhatalmak, sem pedig a szövetségesek nem rohanták le. A sors iróniája pedig: a svájci légierõ egy alkalommal összetûzésbe került a Luftwaffe-val, és le is szedtek néhány vadászgépet, azonban kiderült, hogy az ország fölé berepülõ németek csak Svájc légterét akarták használni, nem lebombázni õket...
A fenti két példából is látszik, hogy még az egyik legjobban ismert konfliktus is tartogathat olyan meglepetéseket, amelyek hatására átértékelhetjük eddigi ismereteinket. Az archív dokumentumfilm-gyûjteményen alapuló sorozat június 7. 21 órától új szemszögbõl mutatja be a történelem fontos pillanatait. Emellett olyan személyekrõl is elárul váratlan dolgokat, mint például II. János Pál, akit modern pápának tartottak, mégis elítélte az óvszerhasználatot még az AIDS-járvány közepette is.