- Nyomtatás
- 2021.07.05.
- Programajánló
Íme néhány olyan csoda, amely talán ma már hétköznapinak számít, de gyökerei évezredekre nyúlnak vissza: Falak nélkül nem léteznének házak. A falak biztonságot nyújtanak, privát teret teremtenek, kívül tartják a hideget, a szelet és az ellenségeket. Az elsõ védelmi célból emelt fal nagyjából egyidõs a civilizációval – már a legelsõ, 12.000 évvel ezelõtt épült városokat is falak vették körbe. Méretek tekintetében ebben is a rómaiak voltak az élenjárók: a Britanniában emelt, 120 km hosszú Hadrianus fala elválasztotta a birodalmat a barbároktól. Ám készült egy másik fal, ami mellett ez viszont eltörpült, és amit kétezer éven át építettek: a kínai nagy fal, amelyet több korszakon át, többmillió munkás közremûködésével emeltek – sivatagokon, folyókon, hegyeken átívelve. Tényleges hosszáról még most is vitatkoznak a szakértõk, és a mai napig újabb és újabb szakaszait tárják fel. Míg az idõszámításunk elõtt épített részei döngölt földbõl készültek, a Ming-dinasztia idején ezt téglával folytatták, malterként pedig agyag, mész és vízbe mártott rizs ötvözetét használták. Ezek a szakaszok még ma is állnak.
Aki a vizet uralja, az uralja a világot
Az ember mindössze három napig tudna létezni ívóvíz nélkül, és korunk nagyvárosai hihetetlen mennyiségû vizet használnak el naponta – New York önmagában közel 4 milliárd litert. Talán nem meglepõ, hogy világszerte több mint kétmilliárd embernek nem jut elég víz. Évezredekkel ezelõtt nem az ívóvíz megtalálása jelentette a legnagyobb kihívást, hanem annak szállítása: az elsõ városi vízellátó rendszert az ókori görögök építették ki az idõszámításunk elõtti 7. században, de a vízvezetékek igazi nagymesterei a rómaiak voltak. Õk 500 év leforgása alatt 11 különbözõ akvaduktot építettek ki, és ezek akár 100 km-re is képesek voltak elhordani a vizet. Egy közülük az i.e. 19-ben épített Aqua Virgo még ma is mûködik, és ez látja el vízzel a római Trevi-kutat.