2 millió tonna levegõbe kerülõ kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán címû dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az idõzített bombát is, amely kitörésekor valószínûsíthetõen a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatja az alkotás, amely hazánkban a Viasat Nature-ön érhetõ el február 12-én szombaton 13 órától.

A földkerekség leghíresebb nemzeti parkja alatt 10 kilométerrel egy olyan tüzes bestia nyugszik, amely a legnagyobb fenyegetést jelentheti széles környezetére. A szupervulkán kitörése azonnal milliók életét oltaná ki, 2 millió tonna kénsavat juttatna a légkörbe, három teljes államot rombolna le, amelyeket 4 méter magas láva és hamuréteg fedne be, a levegõ pedig azonnal mérgezõvé válna. A tudósok elõrejelzése szerint a kitörés elsõ 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljuthat a Yellowstone Nemzeti Parktól. A következõ napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, az élõlények java pedig megfulladna a mérgezõ levegõben. A hamu 72 óra alatt Európát is elérné, és ha elég magasra jutna, akkor a világ minden pontját érintené, ami világszerte számos faj kihalásához vezetne. A kitörést az úgynevezett vulkanikus tél követné: a Föld átlaghõmérséklete akár egy egész évtizedre 10-15 fokot csökkenhetne a légkörbe került hamu miatt, ami jelentõsen megszûri a földfelszínt érõ napsugárzást. Ezáltal egy minijégkorszak alakulna ki, amely globális élelmiszerhiányhoz és éhezéshez vezetne. A légkörbe került hamu gyakorlatilag ellehetetlenítené a légi közlekedést is, hiszen a turbinák bármikor leállhatnának repülés közben.

Az óriásvulkán eddig háromszor tört ki: egyszer 2 millió, majd 1,3 millió, végül 640 ezer évvel ezelõtt. Magmakamrájában pedig annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont. Sajnos úgy tûnik, hogy újbóli kitörése elkerülhetetlen, csak azt nem lehet tudni, hogy ez 10 vagy 10 000 év múlva következik majd be. A tudósok fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy jobban megismerjék a vulkánkitörések mechanikáját, és ezáltal megjósolhassák a tûzhányók várható viselkedését. A modern technológiák segítségével munkájuk könnyebb lett: a drónok akár kitörés közben is vehetnek mintát közvetlen közelrõl, a mûholdak pedig a kitörés elõtti aktivitást is képesek megfigyelni, és rögzíteni tudják azokat a néhány milliméteres földfelszíni változásokat, amelyek aztán földalatti aktivitás eredményezhetnek. Természetesen a Yellowstone is folyamatos megfigyelés alatt áll: tucatnyi szeizmométer rögzíti a legkisebb földmozgásokat, mérik a folyók kémiai összetételét, sõt még egy gravitációs monitort is beüzemeltek, ugyanis a gravitáció változhat annak függvényében, hogy mennyi magma gyûlt össze a föld alatt. Azonban a kitörés elõrejelzése még nem egzakt tudomány, csupán jóslatokra képes: a tudósok csak egy dologban biztosak, hogy a Yellowstone-i szupervulkán egy idõzített bomba...