Veszprém, 2013. május 29., szerda (MTI; fotó: wikipedia.hu) - MÁV-dolgozók tanúkénti meghallgatásával folytatódott szerdán a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetõper tárgyalása a Veszprémi Törvényszéken. A háromtagú büntetõtanács hét tanút hallgatott meg. A MÁV hat dolgozóját arról kérdezte az elsõ fokon eljáró bíróság, hogy a gátszakadás napján, 2010. október 4-én a vonatközlekedéssel kapcsolatban milyen jelentéseket kaptak, illetve adtak. Az a mozdonyvezetõ, aki a Budapestrõl-Szombathelyre tartó gyorsvonatot vezette, felidézte: a timföldgyári megállónál egy férfi munkásruhában és védõsisakban futva integetett, hogy álljon meg, és azt mondta, "kifolyt a vörösiszap a sínekre". A mozdonyvezetõ riasztást küldött, jelentette a rendkívüli megállást, de az okát nem tudta megjelölni. Azt mondta, arra gondolt, hogy eltörhetett egy csõvezeték.

A mozdonyvezetõ nem emlékezett arra az írásbeli rendelkezésre, amely alapján fénysorompóhiba miatt óránként 15 kilométeres sebességkorlátozást kapott Ajkán. Kijelentette: ha akkor (nagyjából fél egy körül) tudták volna a hiba okát, nem engedték volna tovább a vonatot Ajkáról. A gyorsvonatot elindító vasutas azt vallotta, hogy 12.20-kor látta a biztosítóberendezések zavarjelzéseit. Õ is megismételte: ha tudja, hogy katasztrófa történt, nem engedi továbbmenni az állomásról a vonatot. Szerinte 12.35-kor indította a gyorsvonatot, a napló alapján 4 perc késéssel. A kollégája jelenlétében meghallgatott forgalmi szolgálattevõ azt mondta, Ajka és Devecser között aznap pályakarbantartást végeztek. Nagyjából 12.20 körül egy biztosítóberendezés "hamis foglaltságot" jelzett, és õ a zavar dokumentálásával együtt a gyorsvonat vezetõjét írásban értesítette errõl.

A tanú közölte, hogy a történtekrõl a Sínek világa címû szaklap 2010/6. számában megjelent írásban szereplõ idõpontok pontosak, a négyperces késés tényét õ is megerõsítette. Szerinte vasúti tragédia semmiképpen nem történhetett volna, mert a biztosítóberendezés sérülés esetén automatikusan lefékezi, megállítja a vonatot. A gyorsvonaton utazó pályamester fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait, egyebek között azt, hogy a vonatot megállító férfitõl biztosan nem hangzottak el a "vörösiszap" és a "gátszakadás" szavak. A vonatok érkezését és indulását dokumentáló ajkai vonatfelvevõ a tárgyaláson felidézte: aznap egy férfi telefonált a timföldgyárból 12.40 és 12.45 között azzal, hogy megrepedt a tározó oldala, és ömlik a víz, de nem tudta felidézni, mit mondott pontosan. Szerinte a telefonáló a "gátszakadás" és "vörösiszap" szavakat nem használta.

Nyomozati vallomásában telefonálóként a negyedrendû vádlott Sz. Tibor diszpécsert jelölte meg, de a
tárgyaláson nem emlékezett rá. A tanúk többsége szerint helyesen cselekedett az, aki a vonatot megállította, de ezt az embert (a tizenharmadrendû vádlott W. Ferencet) a megkérdezettek egyike sem ismerte már meg. Ketten közülük megerõsítették, hogy a férfi 12.44-kor állította meg a gyorsvonatot Ajka-Gyártelepnél, ezt az idõpontot igazolja a mozdony fedélzeti számítógépe is. A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévõ X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált elõidézõ gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bûncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetõi és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetõtárgyalás tavaly szeptemberben kezdõdött. Csütörtökön az iszapkatasztrófa sújtotta települések polgármestereit hallgatják meg tanúként.