Szombathely, 2015. március 16., hétfõ (MTI; fotó: mixnet.hu) - A nemzeti imádság mellett a magyar nemzeti összetartozás legfontosabb jelképének nevezte a nemzeti zászlót és címert a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke hétfõn Szombathelyen. A magyar zászló és címer emléknapján rendezett konferencián Szász Jenõ emlékeztetett: a jelenleg is használatos zászlót és nemzeti címert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején használták elõször. Az Országgyûlés tavaly decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja. A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentõséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek - fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Az egykori 11-es huszárok laktanyája parancsnoki épületében neves történészek részvételével megrendezett tudományos konferencia hallgatóságát levélben köszöntötte a rendezvény fõvédnöke, Hende Csaba. A honvédelmi miniszter egyebek között hangsúlyozta: csak azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek értik az összetartozás erejét, ezért aztán az összetartozás jeleként megadják nemzet szimbólumainknak a tiszteletet. "Az a zászló, amelyet nem tisztelnek a katonák, amelynek nem adnak tiszteletet a civilek, nem zászló többé, csak bot és vászon, semmire sem jó" - írta a miniszter, hozzáfûzve: Magyarország zászlaja és címere minden magyaré, a Kárpát-medencében és azon is túl azt jelenti, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk.