Szombathely, 2015. március 18., szerda (MTI; fotó: magyarhirlap.hu) - Magyarországnak arányait tekintve lényegesen többet kell fordítania árvízvédelemre, mint a kedvezõbb vízrajzi adottságokkal rendelkezõ uniós országoknak, ezért indokolt, hogy a védekezéshez is több támogatás érkezzen az európai közösségtõl - jelentette ki Láng István, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság mûszaki fõigazgató-helyettese szerdán Szombathelyen, egy vízügyi szakmai tanácskozáson. Szavai szerint mivel Magyarország medencében fekszik, árvizek idején úgy viselkedik, mint egy tározó; a levonuló vizek lassulnak és tartósan veszélyeztetik a településeket. Magyarországon az ország méreteihez képest nagyobb az árvízvédelmi töltések hossza, mint a többi uniós tagállamban, ezért több pénzt kell a költségvetésbõl árvízvédelemre fordítani, ami versenyhátrányt jelent, tehát jogos, hogy "versenyképességünk megõrzése érdekében az árvízvédelemhez többlettámogatást kapjunk" - mondta a szakember. Kitért arra is: nem elég újabb árvízvédelmi tározókat építeni, - ezek a szakemberek szerint inkább a szélsõséges, nagy árvizek esetén jelent segítséget -, a hosszabb távon is megoldást jelentõ úgynevezett nagyvízi mederkezelésre is szükség van, amelynek nehézsége, hogy a folyómedrek árvízelvezetõ képességét összhangba kell hozni a természetvédelem, az erdõgazdálkodás és a területhasználók sokszor eltérõ érdekeivel. A vízügyi szakemberek szakmai tanácskozásán Reich Gyula, a Vízügyi Tudományos Tanács titkára elõadásában arra figyelmeztetett: egyre kevesebb a jól képzett vízügyi mérnök, a szakma képviselõinek 60 százaléka 55 évesnél idõsebb; az állami vízügyi szolgálat szakemberhiánnyal küzd, a szervezet költségvetési forrásai csökkenése miatt pedig az álláshely is kevesebb. Megfogalmazása szerint a mûszaki irányítói létszám már olyan szint alá csökkent, hogy a Dunán és a Tiszán egyszerre érkezõ rendkívüli árvíz esetén az elõírt létszámot csak nagyon nehezen tudják betartani.