PÓSFAI MIHÁLY geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja, egyetemi tanár 1963. április 19-én született Szombathelyen. Az ELTE geológus szakán szerzett diplomát 1987-ben, doktori ösztöndíjasként az ELTE Ásványtani Tanszékén a szulfidásványok kristályszerkezetével foglalkozott. Ezt követõen a Közép-Európai Egyetem környezettudományi posztgraduális képzésén vett részt, majd ösztöndíjasként néhány hónapig a Stockholmi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1992-ben PhD fokozatot szerzett földtudományból, 2004-ben az MTA doktora lett, majd 2005-ben a Veszprémi Egyetemen habilitált. 1992 és 1998 között hosszabb idõt töltött az Egyesült Államokban, több mint négy évig az Arizona State University geológia tanszékén és elektronmikroszkóp laboratóriumában dolgozott. 2004-ben és 2005-ben néhány hónapot a Cambridge-i Egyetemen töltött vendégkutatóként. (mti, fotó: mposfai.hu)

Kutatói tevékenysége elsõsorban a környezeti ásványtan két, meglehetõsen különbözõ területére terjed ki: a biogén mágneses ásványok képzõdését vizsgálja, illetve az egyedi légköri aeroszolrészecskék tulajdonságait tanulmányozza. Csaknem 200 tudományos közleménye, tanulmánya jelent meg. A veszprémi Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára. 2010-tõl az MTA levelezõ tagja. 2014-tõl az MTA veszprémi regionális bizottságát vezeti. Számos szakmai elismerés mellett 2010-ben Akadémiai Díjban részesült.