Tudatta egyúttal, hogy a kormány úgy döntött, egyelõre nem épül kerítés a magyar-román határon. A következõ lépéseket a görögországi helyzettõl, az esetleges áttörésektõl tette függõvé. A készültséget fenn kell tartani, bármikor adódhat olyan helyzet, hogy például a magyar-román határszakaszon tíz nap alatt határzárat kelljen létesíteni. Megjegyezte azt is, hogy a kabinet nem azért építtetett kerítést a déli határra sem, mert jól esett neki, hanem mert szükség volt rá. A Miniszterelnökség vezetõje szerint most Görögországnak kell segíteni az ott rekedt bevándorlók ellátása érdekében. Az illegális bevándorlás témájában a politikus azt is közölte: 400 közfoglalkoztatott elõtt nyitják meg annak lehetõségét, hogy belépjenek a honvédség szerzõdéses állományába. A dublini menekültügyi rendszer tervezett reformjáról Lázár János azt mondta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa szuverenitását, azaz például a határõrizet, belbiztonság nemzeti hatáskörben maradjon. Az ukrán vízummentességgel kapcsolatos brüsszeli bejelentést a miniszter magyar sikerként is értékelte.
Lázár János kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazta Pintér Sándor belügyminiszter a magyarországi befogadóállomások felszámolására, neki kell mérlegelnie, hogy van-e további szükség rájuk. A Miniszterelnökség vezetõje hangsúlyozta továbbá: sem Szentgotthárdon, sem Körmenden nem hoznak létre befogadóállomást, e településeken "biztonságos õrzési pontokat" alakítanak ki arra az esetre, ha Magyarországon a jelenleginél nagyobb számú bevándorlót kellene elhelyezni. A tárcavezetõ a német tartományi választásokat Németország belügyének nevezte és nem kívánta kommentálni. Megjegyezte: Magyarország a stratégiai partnerség fennmaradásában érdekelt. Mint mondta, az elmúlt hetekben a betelepítésre vonatkozóan voltak különbségek a két ország álláspontjában, s bízik abban, hogy Németország is belátja, hogy az önkéntesség lehet a megoldás bizonyos tagállamoknál.