Nettó 181 ezer forintra vágyik a Z generáció. A Jófogás és a GKI közösen készített egy kutatást a 18-24 éves korosztályról, azaz a mai pályakezdõ fiatalokról. A felmérés megdöbbentõ eredménye, hogy a munka világában eddig nem tevékenykedõhallgatók 57%-a már most sem hisz saját szakmája piacképességében, ám mégsem választ másikat. A fiatalok elsõ munkahelyükrõl nettó 181 ezer forintos átlagfizetést várnának, ám sokan azt sem tudják, hogyan kellene állást keresniük. Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 után született fiatalok éppen a saját bõrükön kezdik érezni a munkaerõpiaci valóságot, és a kutatás eredményei alapján egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket. A 18-24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsõoktatási intézményben. Ha azt vesszük, hogy õk mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerõpiacon. Ehhez képest a korosztály 43%-ának nincsen állandó munkája, miközben 93%-uk állítja, hogy dolgozott már valaha – derül ki a Jófogás és a GKI közös tanulmányából.

Fizetési igények

A célcsoport fiataljainak esetében az elõzetesen elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, de az igényekaz iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek: a Ba/BsC szakos hallgatók jellemzõen kisebbelvárásokkalálltak elõ, mint a jelenleg már Ma/MsC képzést végzõk. Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerõpiacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdõ fizetésigényt jeleztek, mint az idõsebb, de eddig még soha nem dolgozók.A gyakorlatban egyébként a Z generáció 26%-a nem elégedett a jelenlegi bérével.

Az iskolai végzettség szerepe

A kutatásban résztvevõ fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18-24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az elsõ állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelõ munkát nem könnyû találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerõ-piacon még meg nem jelent fiatalok között 10-bõl mindössze alig 4 hallgat (43%) olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében! Az is kiderült, a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelõ. Ez komoly kihívást jelent mind a fiatalok, mind a munkaadók számára, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerõpiacon való boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ez pedig mind az oktatási rendszer, mind a munkaerõpiaci viszonyok komoly problémáit jelzi elõre.

Elhelyezkedési nehézségek

Magyaroszágon is jellemzõ, hogy legkönnyebben ismerõsön keresztül tud az ember munkához jutni. Ám az elsõ munkahely elõtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná õket, így õk mindinkább az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek. Átlagosan 45-50 ezerhirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókigszéles a paletta a meghirdetett pozíciók terén. A legtöbb állást a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erõsen emelkedett a diákmunka állások száma is– mondta elLászló Sebestyén, a Jófogásapróhirdetési portal elemzõje. A GKI tanulmánya szerintegyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20%-a keres munkát, a fejvadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedõ iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.

A pályakezdõ fiatalok szerint álláskeresés közben nehezíti a helyzetüket, hogy a cégek több éves tapasztalatot kérnek. Ez gyakorlatilag egy ördögi kört eredményez. Aki szerencsés és még tud a szüleire támaszkodni, az el tud menni ingyen, vagy alacsony fizetésért gyakornoknak, így tud némi tapasztalatra szert tenni. Mások ugyanebbõl a célból diákmunkát keresnek, de a jelenleg is dolgozó 18-24 évesek akár fõállást is vállalnak a tanulmányaik mellett –80%-uk már volt ilyen módon alkalmazásban. 25 év felett erõsödik a fõállással szembeni preferencia még akkor is, ha mellette hallgatói jogviszonyban van a fiatal. Ilyenkor növekszik az esélye annak, hogy olyan munkát is elvállal, ami nem a szakmájába vág, aminek következményeként változnak a preferenciák, és az iskola befejezése, a végzettség megszerzése háttérbe kerül.