Budapest, 2016. október 7., péntek (MTI) - Partnerségi megállapodást kötött a Fõvárosi Törvényszék és a Bécsi Tartományi Büntetõbíróság, a dokumentumot pénteken írta alá a két bíróság vezetõje Budapesten. Fazekas Sándor, a Fõvárosi Törvényszék elnöke köszöntõjében felidézte, a két fél között 2006-ban már született egy szakmai együttmûködési megállapodás, ezt töltötték meg új tartalommal. Hangsúlyozta: a két bíróság között sok a hasonlóság: mindkét szervezet az országa szívében található, a legnagyobb ügyeket tárgyalja, továbbá a bírói munkaterhet, a feladatokat, a kapcsolatokat tekintve is hasonlóak. Mint mondta, ahogy a bûnözés nem áll meg a határoknál, úgy a bûnüldözés és a jogalkalmazás sem állhat meg. A Fõvárosi Törvényszék 220 büntetõbírája évente 700 körüli, nemzetközi normatíva alá tartozó eseti döntést bírál el, például külföldön kiszabott büntetésekkel, európai és nemzetközi elfogatóparancsokkal, átadási eljárásokkal összefüggésben. Hozzátette, szeretné, ha a határon túlnyúló normatívák értelmezésében együttmûködnének, egymásnak bemutatnák kölcsönösen a jó gyakorlatokat.

Kiemelte: az együttmûködési megállapodás nem általánosságokat tartalmaz, hanem konkrét feladatokat határoz meg. Ezek közé sorolta a határon átnyúló büntetési intézkedések és kiszabott büntetések végrehajtásának egyszerûsítésével kapcsolatos törekvést, az eltérítés és a közvetítés gyakorlatának kölcsönös megismerését. Fazekas Sándor arról is szólt, a fõvárosi bírák szeretnék megismerni, adott esetben átvenni azt az Ausztriában kialakult és jól mûködõ gyakorlatot, amely a tárgyalótermi kép- és hangrögzítést, valamint a távmeghallgatást illetõen alakult ki. Emellett az együttmûködés szerves részét képezi az áldozatvédelemmel, a gyermekek eljárásjogi helyzetével kapcsolatos kérdéskör, ahogy a sajtóval való kapcsolattartás is. Az együttmûködés keretében gyakorló szakemberek utaznak Bécsbe, illetve érkeznek Budapestre, hogy tapasztalatot cseréljenek. Friedrich Forsthuber, a Bécsi Tartományi Büntetõbíróság elnöke azt hangsúlyozta: a bírák az igazságszolgáltatásért tevékenykednek, a független igazságszolgáltatás pedig az egyedüli, amely tartósan tudja garantálni a jogállamiságot.

Hozzátette, független igazságszolgáltatás nélkül olyan demokráciában élnénk, amilyet nem szeretnénk, ezért kötelességnek nevezte a független bírák tevékenységének megõrzését. Az osztrák bírósági vezetõ örömét fejezte ki a rendszeres tapasztalatcserével kapcsolatban, felidézve azt, hogy a két országot a történelmi hagyományok is összekötik. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szintén a történelmi hagyományokra utalva arra mutatott rá: épp ebben a hónapban lesz 120 éve, hogy Ferenc József elhelyezte a Kúria épületének zárókövét. A zárókõbe rejtett dokumentumban üdvözölték a magyar bírósági szervezet legméltóbb épületének felépítését. Kiemelte: amikor arról beszélünk, mit jelent a jogállam, nem szabad azt gondolni, hogy ez az eszme az Egyesült Államokból származik, ugyanis ennek nagyon mély Európai gyökerei vannak, egészen a római jogig visszavezethetõen. Hangsúlyozta azt is: a jog nemcsak egy írott szöveg, hanem eleven kapcsolatrendszer kell, hogy legyen, ezért is szükséges, hogy legyen fóruma azoknak, akik a jogot mûködtetik, hogy egymással szót értsenek.

Handó Tünde hozzátette, az OBH ezért is támogatja a bilaterális kapcsolatokat, s példaként említette, hogy a Gyõri Törvényszéknek a Wiener Neustadt-i tartományi bírósággal, a Veszprémi Törvényszéknek és a Szombathelyi Törvényszéknek pedig az Eisenstadti tartományi bírósággal van hasonló együttmûködése. Az osztrák tapasztalatcserére példaként említette azt is, hogy Magyarországon több mint kétszáz tanúgondozó mûködik a bíróságokon, a tanúgondozók rendszerét pedig jórészt az osztrák tapasztalatok alapján alakították ki. Anita Hickersberger, az Osztrák Köztársaság magyarországi konzulja beszédében reményét fejezte ki, hogy az együttmûködés mindkét fél számára sok eredményt fog hozni.