Budapest, 2016. október 25., kedd (MTI) - Csaknem egymilliárd forintos támogatást nyert el a meteoritok és a kozmikus kockázatok kutatására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös konzorciumának Kozmikus hatások és kockázatok címû projektje - olvasható az akadémia MTI-nek elküldött keddi közleményében. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán elnyert 941 millió forintos támogatással a konzorciumi tagok a témában a világon egyedülálló kutatási mûhelyt hoznak létre mintegy harminc kutató és mûszaki szakember összefogásával, korszerû mérõeszközök beszerzésével és fejlesztésével. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (MTA CSFK) és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpontja (ELTE GAO MKK) konzorciumának négyéves projektje fel akarja mérni a Földet megközelítõ égitestek jelentette valós veszélyt.

A kutatók tudományos célja a földsúroló kisbolygók felfedezése és vizsgálata, a Holdba csapódó égitestek monitorozása, a légkörben felvillanó meteorok és tûzgömbök optikai és radaros észlelése, valamint a légköri robbanások fizikájának pontosabb megértése - olvasható az MTA portálján. A kutató és fejlesztõ konzorcium párhuzamosan több tevékenységet végez: a mérnökök és az informatikai szakemberek kifejlesztenek és a konzorciumi tagok telephelyein - a Piszkéstetõi Obszervatóriumban és Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban - üzembe helyeznek egy egyedi kamerarendszert, amely akár a nappali órákban is lehetõvé teszi a meteorok pályaszámítását és a lehulló meteoritok megtalálását. Ezzel elõször kapunk torzításmentes képet a Kárpát-medencére hulló meteoritokról - írja a közlemény. A Piszkéstetõi Obszervatórium Schmidt-távcsövének jelentõs áttervezése után beszereznek egy 11 millió pixeles digitális kamerát, amely alkalmas lesz a veszélyt jelentõ égitestek összes fontos mérésének elvégzésére. A tudósok a világ harmadik legnagyobb látómezejû Schmidt-távcsövét kapják így, amelytõl számos új felfedezés és a kevéssé ismert objektumok mozgásának pontosítása várható.

A szombathelyi ELTE GAO MKK-ban megépülõ új, 80 centiméter átmérõjû teleszkóp az ország második legnagyobb távcsöve lesz, több mint negyven éve nem állt üzembe hasonló kaliberû csillagászati mûszer Magyarországon. A távcsõre telepítendõ hûtött, nagyon érzékeny és rövid kiolvasási idejû képrögzítõ eszközzel a Holdba csapódó meteorok rövid felvillanásait figyelik majd meg. Az elemzések alapján a nagyméretû meteoritok földi és ûrbéli kockázatait és azok szezonalitását vizsgálják. Európa több pontján is terveznek hasonló megfigyelõállomásokat, a hazai konzorcium kutatási programja azonban a versenytársakat megelõzve immár a megvalósulás szakaszába lépett, így a magyar kutatóhálózat várhatóan úttörõ szerepet tölthet a kozmikus hatások és kockázatok tanulmányozásában - áll az MTA közleményében.