Hangsúlyozta, hogy a kirekesztett emberek nem haszontalanok, hanem értékesek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy gyakran az embert selejtezik le a múlandó dolgokkal szemben, és ennél is súlyosabbnak, hogy korunk társadalma hozzászokott embertársaink leselejtezéséhez. Aggódni kell, amikor a lelkiismeret érzéketlenné válik, és nem veszi észre a mellette szenvedõ testvért vagy a világ súlyos gondjait, amelyek ismétlõdõ refrénné válnak a tévéhíradókban - hangoztatta. Ferenc pápa lelki rokkantságnak nevezte, hogy a világban fontosabb a termelés mint az emberek szeretete. Kijelentette: korunk tragikus ellentmondása, hogy minél nagyobb a fejlõdés és minél inkább szélesednek a lehetõségek, annál többen vannak azok, akik ezekhez nem tudnak hozzájutni. Ez nagy igazságtalanság (.) nincsen béke annak a házában sem, aki jól van, ha nincsen igazság mindenki otthonában - fogalmazott a pápa. Saját egyházát is arra szólította fel, hogy az elfelejtett, kirekesztett embereket helyezze nagyító alá az érdekek, kiváltságok, a hatalomhoz és a dicsõséghez való ragaszkodás helyett.
Ferenc pápa azt mondta: az egyház joga és evangéliumi kötelessége az igazi gazdagság, vagyis a szegények gondozása. Az egyházfõ a Vatikánba érkezett európai fedélnélküliekkel tartotta az irgalmasság rendkívüli szentéve utolsó tömegtalálkozóját. Vasárnap egymás után zárulnak be a római bazilikák (Santa Maria Maggiore, lateráni Szent János, a római falakon kívüli Szent Pál), valamint a világ templomainak és kegyhelyeinek szentkapui - mindegyik, amelyet a Vatikánon kívül nyitottak meg. Az utolsó szentkaput, vagyis a Szent Péter bazilikáét Ferenc pápa november 20-án zárja be. Ezt tavaly december 8-án nyitotta meg az egyházfõ, és mintegy húszmillióan haladtak át rajta.