versenyképessége, vonzereje, gazdasági ereje nemcsak az ipari üzemek, létesítmények számától, méretétõl, hanem egyre inkább szellemi, kulturális, oktatási potenciáljától függ - jelentette ki Koczka Tibor, aki szerint fontos, hogy az emberek érezzék, jó Szombathelyen élni, jó szombathelyinek lenni. Elmondta, 2023-ban ismét egy magyarországi város lehet Európa Kulturális Fõvárosa, és pályázók között ott lesz Szombathely is. Hangsúlyozta: terveik között nem pusztán egy nagyszabású rendezvénysorozatot szerepel, sokkal inkább egy hosszú távú városfejlesztési programról van szó. Szavai szerint az Európa Kulturális Fõvárosa pályázat nem csak egy eseményekkel teli évrõl, hanem arról szól, hogy a kultúra miként vehet részt a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben. Egy sikerre érdemes pályázatban azt kell megfogalmazni, hogy milyen Szombathelyen szeretnénk élni 2030-ban - emelte ki.
Több magyar város pályázik, és nyilván csak egy gyõzhet. De úgy gondolom, hogy mindazon települések nyerni fognak, amelyek egy jó alapra épülõ, megvalósítható pályázatot, illetve városfejlesztési anyagot raknak össze, megfogalmaznak egy megvalósítható pozitív jövõképet - fogalmazott a politikus, aki szerint Szombathelynek jó alapot jelent a pályázathoz a város 2000 éves múltja, a keresztény gyökerek, a kereskedõ népeket és országokat évezredek óta összekötõ Borostyánkõ út. Hozzátette: a pályázatnál méltán támaszkodhatnak a Szombathelyen meglévõ tudásra, aminek egyik pillére a szombathelyi egyetem, de számítanak a városban élõ nemzetiségekre és minden civil kezdeményezésre. Kiemelte: csak úgy lehet sikeres egy település, ha céljaihoz széleskörû társadalmi összefogást tud teremteni. Eddig Szombathely mellett Tokaj, Debrecen, Eger, Veszprém és Gödöllõ jelentette be, hogy indul a pályázaton az Európa Kulturális Fõvárosa címre.