V. Németh Zsolt, a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelõs államtitkára elõadásában hangsúlyozta: a környezetvédelemnek minden egyes ember személyes ügyévé kell válnia, ezért noha a jogszabály nem sorolja a polgárõrség alapfeladatai közé a környezet védelmét, de napi tevékenységüknek mégis fontos kiegészítõjévé válhat. A tudatos környezetszennyezés, a környezetkárosítás ellen a megelõzéssel, szemléletformálással lehet a leghatékonyabban felvenni a küzdelmet, amiben a helyi viszonyokat és embereket jól ismerõ polgárõröknek komoly szerepe lehet, de mindezek mellett például a természetvédelmi õrökkel közösen ellátott járõrszolgálatok is nagyon fontosak. Országosan mindössze 252 természetvédelmi õr dolgozik, mindegyikükre fejenként nyolcezer hektárnyi terület ellátása és ellenõrzése jut. V. Németh Zsolt utalt arra, hogy javaslatára még az elõzõ ciklusban a minisztérium a falugondnokok mellett civil szervezetekre is kiterjesztette jármûvásárlási programját, amelynek keretében 546 polgárõr egyesület jutott korszerû terepjáró gépkocsihoz.
Szólt arról is, hogy a Te szedd! elnevezésû környezetvédelmi akció szervezésébe a polgárõr egyesületek is aktívan bekapcsolódtak, aminek köszönhetõen idén kétezer helyen több mint 190 ezer embert sikerült mozgósítani. Hatala József, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács (NBT) elnöke a konferencián elõadásában hangsúlyozta: a polgárõrök, akik nemcsak városokban de kistelepüléseken, tanyákon is járõrszolgálatot teljesítenek, sokszor szembesülnek a környezetet ért károsító és felelõtlen emberi magatartással A polgárõröknek nem szabad elmenniük ezek mellett, nem szabad hagyni, hogy a települések mellett például illegális szemétlerakók létesüljenek, de nem szabad eltûrni, azt sem, hogy az erdõket illegális fakivágásokkal irtsák ki - mondta. Szólt arról is, különösen nehéz a fellépés a vizek, a vízpartok szennyezõi ellen, de mégis óvni kell a természetet, hiszen azt - mint fogalmazott - unokáinktól kaptuk kölcsön. Lakatos Tibor rendõr ezredes, az ORFK rendészeti fõosztályvezetõje elõadásában hangsúlyozta: a tervek között szerepel, hogy a polgárõrök is kutyás járõrszolgálatot láthassanak el közterületeken.
Ennek azonban meg kell teremteni mind a jogszabályi, mind pedig az egyéb feltételeit, hiszen a kutya alkalmazása kényszerítõ eszköznek minõsül, erre pedig a polgárõröknek jelenleg nincs törvényi felhatalmazása. A feladatra szavai szerint jól kiképzett kutyák, illetve az adott kutyát és a szükséges jogszabályokat is jól ismerõ, speciálisan kiválasztott polgárõrök kellenek - mondta. A kutyás járõrözésnek a külterületeken, a bûnmegelõzési célzatú járõrszolgálat ellátása során lehet jelentõsége - fûzte hozzá az ezredes.