Budapest, 2013. június 8., szombat (MTI) - A gyorsabb, olcsóbb, kompromisszumokon alapuló bírósági közvetítõi eljárás hazai és közép-európai népszerûsítése a célja annak a nemzetközi konferenciának, amelyet a jövõ hét végén rendeznek civil szakmai szervezetek és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Szombathelyen és Kõszegen. Magyarországon még nem nyerte el méltó rangját a polgári és büntetõ igazságszolgáltatáson belül a mediáció, vitathatatlan, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalnia - mondták a szervezõk az MTI-nek.
Gyengéné Nagy Márta, az OBH mediációs munkacsoportjának vezetõje, a Szegedi Járásbíróság Kúriára kirendelt polgári ügyszakos bírája elmondta: a bírósági közvetítés elõnye nemcsak az, hogy lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint a peres eljárás, de hatékonyabb is. Sok, bíróság elé kerülõ konfliktusban valójában jogilag nehezen kezelhetõ feszültségek, sérelmek orvoslására van szükség, és erre az alternatív vitarendezés a legalkalmasabb.

Az angolszász jogrendszerekben úgyszólván általánosan kötelezõ a közvetítõ eljárás igénybevétele, a súlyosabb bûnügyeket leszámítva szinte egyetlen jogvita sem kerülhet bíró elé, amíg a felek nem próbálkoztak alternatív vitarendezõ megoldásokkal. Az érintetteket többi között a magas perköltségek is arra ösztönzik, hogy ha lehet, próbáljanak ügyvédek, mediátorok segítségével kölcsönös engedmények árán megegyezésre jutni - mondta a szakember. A magyar jogrendben 2002 óta van lehetõség mediációra, egy évtizeden át azonban csupán a bíróságon kívüli szakemberek, erre specializálódott civil szervezetek foglalkoztak ezzel. 2012 óta van lehetõség bírósági mediációra, érdemi áttörést azonban eddig nem sikerült elérni, aminek oka lehet, hogy Magyarországon még ismeretlen az a vitakultúra, amely a konfliktus kölcsönös engedmények útján való kezelését helyezi elõtérbe a másik fél anyagi, erkölcsi megsemmisítése helyett - vélekedett Gyengéné Nagy Márta.

Jövõre a szülõi felügyelettel összefüggõ családjogi vitákban a bíró már nem csupán felajánlhatja, de kötelezõvé is teheti a felek számára a mediációban való részvételt. A sikeres mediációt lezáró megállapodás jogilag releváns pontjait a bíróság is jóváhagyja egyezség formájában, amelynek ugyanaz a hatálya, mint egy ítéletnek. Ha sikerül kölcsönös kompromisszumokon alapuló egyezséget létrehozni, annak végrehajtása sem ütközik olyan ellenállásba, mint esetenként egy bírósági ítéleté. A felek közti normális kapcsolat megõrzésére bizonyos ügyfajtáknál a mediáció azért nyújt nagyobb esélyt, mert miközben egy bírósági ítélet sokszor csak a vita egy bizonyos, jogilag megragadható részét zárja le, a mediáció során született megállapodás az életviszonyok sokkal szélesebb körét, nem egyszer a konfliktus valódi okát képes kezelni, például családjogi, munkaügyi vagy szomszédvitákban - fejtette ki a szakember. Elmondta azt is, hogy a mediátoroknál folyó eljárások 70 százalékban sikeresek.

Hozzátette: van rá példa, hogy a bírósághoz fordulók egy része nem a saját igazát keresi, hanem inkább ellenfelének, haragosának próbál nehézségeket okozni azzal, hogy perbe vonja, vagy éppen csak idõt akar nyerni. A mediátorok képzése folyamatos, jelenleg mintegy félszáz tavaly nyugdíjazott, de idén ismét kinevezett bíró és további 24 fiatal, bírósági titkárból kiképzett mediátor várja a bírósági közvetítéséért folyamodókat - mondta Gyengéné Nagy Márta, aki 2011 óta a GEMME, az Európai Bírák Csoportja a Mediációért egyesület elnökhelyettese, és a magyar Bírók a Mediációért Egyesület elnöke. Parti Mónika, a Szombathelyi Járásbíróság büntetõbírája az OBH mediációs munkacsoportjának büntetõ ügyszakos tagja és a GEMME európai szervezetének tagja, a rendezvény szervezõ bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: a magyar szabályozás szerint egyes, a törvényben meghatározott kisebb súlyú cselekményeknél a sikeres mediációs eljárás büntethetõséget megszüntetõ ok, más esetekben pedig korlátlan enyhítésnek lehet helye.

Mindez azonban csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges, annak az elkövetõnek lehet eredményes az eljárás lefolytatása iránti indítványa, aki az elkövetést a vádemelésig beismerte, és a sértett által elfogadott módon a bûncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A szigorodó büntetési tételek, például a három csapás és a középmérték alkalmazása önmagában nem eredményezte a bûncselekmények számának csökkenését - jegyezte meg a szakember, aki hozzátette: az EU is szorgalmazza a bírósági közvetítést, mint a peres eljárás alternatíváját. Azok az elkövetõk, akik mediációs eljárásban vettek részt, sokkal kisebb arányban válnak visszaesõvé - tette hozzá Parti Mónika, aki szerint nem jó, hogy szabálysértési ügyekben jelenleg egyáltalán nincs lehetõség mediációra. Elmondta: helyi bíróként idõrõl-idõre találkozik olyan esetekkel, ahol a közvetítésnek nagyobb szerepe lehetne a jelenleginél.

Amikor például nem egy visszaesõ, nyilvánvalóan bûnözõ életmódot folytató elkövetõrõl van szó, hanem egy megtévedt emberrõl, fiatalkorúról, aki egy élethelyzetben, érzelmi állapotban rossz felé sodródott, elkövetett cselekménye azonban nem okoz súlyos, visszavonhatatlan veszteséget, és maga is tevõlegesen részt tud venni az okozott kár megtérítésében, van lehetõség jóvátételre. Ezekben az esetekben a mediáció az áldozat megbékélését is sokkal inkább segítheti, mint az állam büntetõhatalmának érvényesítése.