Budapest, 2017. január 15., vasárnap (MTI) - Az elsõ tíz hónap turisztikai adatai alapján 2016-ban is rekordévet zárhatott a turizmus - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón. Guller Zoltán tájékoztatása szerint a január-októberi idõszakban a vendégek és a vendégéjszakák száma is 6 százalékkal emelkedett az elõzõ év azonos idõszakához képest, a kereskedelmi szállásdíjbevételek 10 százalékkal bõvültek, a szálláshelyek összes bevétele pedig 8 százalékkal növekedett egy év alatt. A vezérigazgató azt mondta: így okkal feltételezhetõ, hogy a tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a turizmus nem csupán vendégéjszakákról és a szálláshelyekrõl szól, fejleszteni kell a kulturális programokat, sportrendezvényeket, a gyógyhelyeket is. A Magyar Turisztikai Ügynökség célja a magyarországi turizmus lehetõségeinek kiaknázása és fejlõdési ütemének gyorsítása.

Guller Zoltán fontos szakmai változásnak nevezte, hogy az Országgyûlés döntése értelmében a jövõben a turisztikai fejlesztések immáron nem termék-, hanem desztinációalapúak, ennek eredményeként a szigetszerû korszerûsítések helyett teljes körû megújulások várhatók. Ismertette: a kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, a balatoni térség fejlesztésére mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut, Sopron és a Fertõ tó környékének megújulására pedig mintegy 60 milliárd forint. A harmadik térségre - Tokaj-Hegyaljára, a Nyírségre és a Felsõ-Tisza vidékre - fordítható összegrõl még nem született meg a kormányhatározat, ezért pontos számokat még nem tudott mondani a vezérigazgató. Azt azonban elmondta, hogy a turisztikai ügynökség még az idén szeretné a kormány elé vinni a Budapest és agglomerációjának, valamint Debrecen, Hortobágy, a Tisza-tó, Eger, Pécs, Villány, Békéscsaba, Sárvár és Kõszeg kiemelt turisztikai térséggé nyilvánítására vonatkozó elõterjesztéseket.

Guller Zoltán beszámolt arról is, hogy még 2017-ben kezdõdik a családbarát turisztikai fejlesztési terv megvalósítása, illetve elkészül Magyarország 20 évre szóló turisztikai stratégiája, elkezdõdik például az országmárka megújítása is. Nemsokára kiírnak szálláshely-fejlesztési pályázatokat, amelyek célja, hogy 5 éven belül az ország valamennyi szálláshelye egy kategóriát elõrelépjen. A vezérigazgató újságírói kérdésre az Airbnb-hálózatról azt mondta: az állam nem az online szolgáltatás felszámolására, hanem a jogkövetõ mûködés biztosítására törekszik. A turisztikai ágazat egyéb megoldandó kihívásai közé sorolta a turizmusban dolgozók itthon tartását, bérük emelését - ennek anyagi fedezetét Guller Zoltán egyebek mellett a vendéglátás áfájának idei és jövõ évi mérséklésének tovagyûrûzõ hatásaitól várja.