Velence, 2017. március 2., csütörtök (MTI) - Több mint 1500 milliárd forintnyi vasútfejlesztés indul el vagy fejezõdik be a következõ években hazai és európai uniós forrásokból, valamint kínai hitelbõl - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára csütörtökön Velencén, a X. Kõ- és Kavicsbányász Napok konferencián. Mosóczi László ismertette, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint, amit a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordítanak. Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz és az elõvárosi vonalak és vasútállomások korszerûsítését célozza. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet - fûzte hozzá.

Megemlítette a kínai hitelbõl, mintegy 500 milliárd forintból megvalósuló Budapest-Belgrád vasutat, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetõvé és jelentõsen gyorsítani fogja a szerb fõváros vasúti megközelítését. Mosóczi László az IKOP 2. prioritásának fejlesztései között említette a Püspökladány-Debrecen vasútvonal korszerûsítését 121 milliárdból, a Szántód-Kõröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vonalszakasz felújítását 70 milliárdból. Elõkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból és tervezik a Liszt Ferenc repülõtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését, amelynek egy része a föld alatt futna. Az IKOP 4. prioritásában 17 projekt szerepel, közöttük a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból, a Szeged-Hódmezõvásárhely között közlekedõ Tram-train megvalósítása 16 milliárdból és a Mezõzombor-Sátoraljaújhely közötti vonal fejlesztése 23 milliárdból. Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen intermodális csomópontjának kialakítására, további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Tatabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár). Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófõ között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására és szûk keresztmetszetének kiváltására, további másfél milliárdot az észak-balatoni vasútállomások korszerûsítésére.

A CEF forrásaiból 75 milliárd forint jut a Kelenföld-Százhalombatta vonal korszerûsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vonalra. A Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot szánnak, a Békéscsaba-Lõkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötõ Duna-híd korszerûsítésére 36 milliárdot.

A közúthálózatra összesen mintegy 1300 milliárd forintot fordítanak a következõ években: az IKOP 1. prioritása 733 milliárdot, az IKOP 3. prioritása 382 milliárdot, a CEF pedig 69 milliárdot tartalmaz. Az államtitkár példaként említette a 8-as fõút várpalotai elkerülõjét, az M30 országhatárig történõ fejlesztését, az M35 két szakaszát, az M4-es autópályát, az M2-es út megvalósítását Budapest-Vác között, az M0 déli szektorának fejlesztését, illetve az M9 Zalaegerszeg-Vasvár közötti út megépítését. Mosóczi László elmondta, hogy a kerékpáros infrastruktúrafejlesztések több mint 500 kilométert érintenek a következõ idõszakban és 24 milliárd forintot fordítanak rá. A legtöbb beruházás elõkészítés alatt áll, így a Balatoni Bringakör, a Budapest-Balaton és a Rajka-Budapest szakaszok, vagy a Tisza-tavi kerékpárút is. A X. Kõ- és Kavicsbányász Napok konferenciát a Szilikátipari Tudományos Egyesület, kõ- és kavics szakosztálya szervezi a Magyar Bányászati Földtani Hivatal, a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közremûködésével. A kétnapos tanácskozás programjában a bányászat és a bányászati szakigazgatás aktuális kérdései mellett gépbemutatók, pályázati lehetõségek bemutatása is szerepel, valamint szó lesz a MINATURA2020 projekt céljáról és eddigi eredményeirõl.