Az államtitkár ismertette, hogy a kormány tavaly elfogadott közútfejlesztési koncepciója értelmében a jelenlegi 1450 kilométernyi gyorsforgalmi út mellé 2022-ig további több mint 900 kilométer autópálya, autóút vagy E-jelû út (európai közúti fõútvonal) épül 2470 milliárd forintból. Megkezdõdött az útépítés Hatvan és Salgótarján között, lerakták az M44-es autópálya alapkövét és átadták a Szolnokra vezetõ gyorsforgalmi út munkaterületét - emlékeztetett. Az idei tervekben szerepel az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakasza, a Csorna-Sopron közötti M85-ös gyorsforgalmi út, valamint a Körmendet Rábafüzessel összekötõ kétszer egy sávos út megépítése. Elindult továbbá a közbeszerzési eljárás a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötõ R67-es útra, valamint az M4-es autópálya határig tartó szakaszára. Folytatódik Berettyóújfaluig az M35-ös, valamint a Rajkát és Letenyét a határral összekötõ M15-ös és M70-es kivitelezése is, a Zalaegerszeget az autópályával összekötõ R76-os útra pedig még az idén megjelenik a tender - közölte.
Az államtitkár visszautalt arra, hogy 2010-ben a kormány jelentõs karbantartási lemaradást örökölt, az úthálózat fele beavatkozásra szorult. Emiatt 2014-ig 210 milliárd forintból mintegy 4000 kilométer, tavaly pedig 69 milliárd forintból 173 projekthelyszínen összesen 560 kilométer utat kellett korszerûsíteni. A további fejlesztéseknél a megyék területét és népességét, valamint az utak állapotát veszik figyelembe - tette hozzá. Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, hogy az M4-es autópálya munkálatai folytatódhatnak, a kormány a vállalkozókkal folytatott tárgyalások végeztével hónapokon belül dönthet a beruházás jövõjérõl. Az M1-es és az M7-es autópálya kibõvítésérõl elmondta, hogy a tervezés közbeszerzési eljárásai folyamatban vannak, a szükséges források az építési engedélyek megszerzéséig rendelkezésre állnak, a kormány a folyamat haladásának függvényében fog dönteni a beruházásról.