Sopron, 2017. március 2., csütörtök (MTI) - Megtartotta névadó szenátusi ülését csütörtök délután a Soproni Egyetem, ahol a felszólalók mindegyike fontosnak nevezte a felsõoktatási intézmény háromszáz éves hagyományain, a gyakorlati tapasztalaton és a megújuláson alapuló tudás átadását. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a Soproni Egyetem, amely február 1-jétõl viseli ezt a nevet, a magyar nemzethez és a magyar nyelvhez is hûséges. Kifejtette, hogy a nemzethez való hûségét több alkalommal bizonyította: amikor a még Selmecbányán lévõ intézmény hallgatói és oktatói 1849-ben beálltak Görgei Artúr seregébe, az 1921-es ágfalvi csatához való csatlakozáskor, amely a soproni népszavazáshoz vezetett és ami egy olyan történelmi tett volt, amely a magyar nemzet aranylapjain ott lesz mindig. 1956-ban pedig a nemzeti önvédelem mellé álltak a hallgatók és oktatók, vállalva a késõbbi kanadai emigrálást.
Fontos, hogy a felsõoktatási intézményekben mélyen sajátítsák el a diákok az idegen nyelveket, ugyanakkor sokkal jobban lehet anyanyelven gondolkodni, mert a nemzet elválaszthatatlan a nyelvétõl. Ha a nyelv hanyatlik, akkor a nemzet is hanyatlásnak indul, de ha a nyelv erõsödik, akkor a nemzet is erõssé válik - fûzte hozzá.

Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy az egyetem bírja a kormány és a szakma támogatását, feladata pedig az, hogy olyan embereket képezzen, akik irányítani és vezetni tudják az ország meghatározó szakmai intézményeit. Az államtitkár szerint a február 1-jétõl négy karral - Benedek Elek Pedagógiai Kar, Simonyi Károly Faanyagtudományi és Mûvészeti Kar, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, valamint az Erdészeti Kar - mûködõ Soproni Egyetem a magas szintû oktatási innovációs és társadalmi szerepvállalást tûzte ki célul. Hozzátette, hogy a minõség megtartása érdekében a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy vonzóvá tegye a pedagógus életpályát, mert az a cél, hogy kiválóan és magasan képzett pedagógusok dolgozzanak, amely kiemelkedõ európai szintû oktatási rendszerhez vezethet. Az új nemzeti alaptanterv társadalmi egyeztetése a jövõ héten elkezdõdik.

Beszélt arról is, hogy a következõ idõszakban az agrárképzés megújításával is foglakozik a kormány, mert az ipar után ez a terület a legjelentõsebb hazánkban. A cél, hogy nagyobb arányban válasszák a hallgatók az agrárképzés területeit, mint jelenleg, s ebben a Soproni Egyetemnek kiemelt szerepet szánnak. Ugron Ákos, a Földmûvelésügyi Minisztérium állami földekért felelõs helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a szakmák piacképessége azon is múlik, hogy mennyire tudnak megfelelni és alkalmazkodni a kihívásokhoz, amely az erdõgazdálkodás tekintetében jelenleg a klímaváltozás. A Soproni Egyetem ennek a kihívásnak meg tud felelni, mert az erdészeti és a vadgazdálkodási szakok piacképes tudást tudnak adni. Faragó Sándor rektor hangsúlyozta, hogy az intézmény fejlesztési terve szerint magas színvonalú oktatási, kutatási és innovációs felsõoktatási intézményként folyamatosan megújuló mérték és érték központként szeretne mûködni Európában. A folyamatos megújulásra való képessége lehetõvé teszi, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos szférát tovább gazdagítsa.

Az egyetem stratégiáját 2015-ben kezdték kialakítani, középpontjában az értékközpontúság, a környezettudatosság, a kreativitás, a gyakorlatorientált szemlélet és az együttmûködések állnak. Az egykori Nyugat-magyarországi Egyetem idén február 1-jétõl viseli a Soproni Egyetem nevet, miután a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került, az Országgyûlés tavaly novemberi döntése értelmében.