Haág Zalán, a KDNP közgyûlési frakcióvezetõje hangsúlyozta, a rendeletmódosítást nem elõzte meg érdemi egyeztetés. A politikus szerint a szabályozás valódi célja nem az, hogy a lakosság nyugalmát szolgálja, hanem, hogy bizonyos vállalkozásokat kiszorítson a piacról, másokat pedig helyzetbe hozzon. Hozzátette: fennáll a veszélye annak, hogy szelektív lesz az önkormányzat bírságolási gyakorlata. A képviselõ módosító indítványában azt javasolta, hogy az új szabályozás csak jövõre lépjen hatályba, így az egyeztetések után mindenki számára elfogadható megoldás születhetne.
A közgyûlés áprilisban döntött a zajrendelet módosításáról elõször. A jogszabályt - 27 rendezvényszervezõ és vendéglátó közérdekû bejelentése nyomán - a megyei kormányhivatal megvizsgálta, és törvényességi felhívásban kifogásolta, hogy a korlátozás alól kivételt enged az állami és önkormányzati rendezvényeknek. Álláspontjuk szerint ez a megkülönböztetés az egyenlõ bánásmódról szóló törvénybe ütközik.
Mózes Ervin, Szeged címzetes fõjegyzõje - a kormányhivatal észrevételének megfelelõen - a rendelet módosítását kezdeményezte, tovább szûkítve a kivételezett rendezvények körét: a korlátozás nem vonatkozik az idén 87 éves Szegedi Szabadtéri Játékokra, az elõször ötven éve megrendezett Szegedi Ifjúsági Napokra és a szintén komoly hagyományokkal rendelkezõ Szeged Napja ünnepségsorozatra, valamint a Szegedi Egyetemi Napokra.
A fõjegyzõ kifejtette, az emberek védelmében hozott szabályozás a vállalkozók és a lakosság közötti vitát kívánja megoldani, biztosítva a pihenéshez való jogot. Közölte, a kormányhivatal elõzetes véleménye szerint a módosított rendelet minden szempontból megfelel a törvényességi kritériumoknak.