7 ÉRDEKESSÉG, AMI KIDERÜL ATTILÁRÓL. DAVID ADAMS, a híres történész A birodalom vége címû sorozatban egészen új szemszögbõl mutatja be azokat a hódítókat, királyokat és császárokat, akiknek óriási birodalma aztánrövid idõ alatt látványosan omlott össze. Több mint 1500 évvel ezelõtt egész Európa Attila, a barbár hódító nevét félte, aki keletrõl érkezett, hogy nomád hadseregével uralja az egész kontinenst. A javarészt Magyarországon forgatottAttila, a hun címû epizódban Adams a történelem leghíresebb hódítójának hadjáratát és birodalmának gyors bukását tárja fel. Íme, 7 érdekességa ViasatHistory-n március 2-án 18:55-kor induló epizódból.

1. A Közép-Ázsiából érkezett hunok egy nomád törzs, amely nyugatra vándorolt, és közben minden útjukba esõ területet az uralmuk alá hajtott. Hódításainak csúcsán Attila birodalma a Fekete-tengertõl egészen a mai Németországig terjedt.

2. A hunok elválaszthatatlanok voltak a lovaiktól. Nyereg nélkül lovagolták meg azokat, rajtuk ülve étkeztek, tárgyaltak, mi több, aludtak. És természetesen lóháton harcoltak. Akár 200 méteres távolságot is lefedõ íjaikkal lazán kicselezték a tradicionális, frontálisan támadó seregeket.

3. Hogy megjelenésük ijesztõbb legyen, a hunok igyekeztek fejüket meghosszabbítani. Ezt úgy érték el, hogy gyerekeik fejét egészen kicsi koruktól fogva szoros kötéssel látták el, így koponyájuk hosszanti irányban növekedett. Az így megnyúlt fejek rémületesebb megjelenést kölcsönöztek a nomád harcosoknak.

4. Attilát sokan primitív barbárnak tartották, de valójában kiváló stratéga volt. Éveken át figyelte a Római Birodalom egyre nehezebben fenntartható mûködését, és még harcolt is az oldalukon, hogy elnyerje a bizalmukat. Ugyanakkor sápot is szedett tõlük, melyért cserébe garantálta, hogy nem veszélyezteti a keleti határon lévõ kereskedõvárosok mûködését. És mikor úgy érezte, hogy a birodalom pozíciója gyengül, egy kicsit mindig megemelte a védelmi pénz mértékét.

5. A közhiedelemmel ellentétben Attila nem egyedül uralkodott a hunok felett. Legalábbis eleinte nem. Bátyjával, a nálánál sokkal forróbb fejû Bledával közösen irányították a törzseket, ám egy idõ után Attilának terhessé vált a fivére vérmérséklete. Bizonyos feljegyzések szerint Bleda csata közben, mások szerint vadászat során veszítette életét, de Attilának mindenképp benne volt a keze, mint ahogy Bleda fiának eltûnésében is.

6. Attila hódítása jelentõsen hozzájárult a világ egyik leggyönyörûbb városa, Velence kialakulásához. Mikor úgy döntött, hogy az Adrián keresztül megtámadja Nyugat-Európát, a késõbbi Itáliában található kikötõvárost, Aquileiát vette célba, amely akkoriban forgalmas kereskedõközpont volt. Amikor a keletrõl érkezõ Attila lerohanta a százezres lélekszámú várost, a túlélõk nyugatra menekültek, és az ott lévõ sziget-csoportokon rejtõztek el. A természeti adottságok itt egyáltalán nem voltak ideálisak, de a fõbb stratégiai pontoktól távol estek, így hosszabb távra tudtak berendezkedni, ezzel pedig megszülettek a „lebegõ város” alapjai.

7. A hódító akár Rómáig is elõrenyomulhatott volna, de az Itálián végigsöprõ maláriajárvány megálljt parancsolt neki, és inkább hazatért a mai magyar Alföldön található központjába, hogy újra megházasodjon. A legendák szerint Attilának több törzsnél, 50 különbözõ felesége volt: legutóbbi választása a germán Ildikóra esett. A nászéjszakát azonban már nem élte túl. Egyes híresztelések szerint merénylet áldozata lett, de valószínûbb, hogy szimpla baleset érte.Aznap este Attila rengeteget ivott és mértéktelenül dorbézolt, és már akkor erõsen vérzett az orra, amikor visszavonult újdonsült arájával a hálójukba.

453-at írtunk ekkor: Attila teste még ki sem hûlt, és már el is kezdõdött a viaskodás az öröksége felett. Hogy három örökösének hogy sikerült mindössze 15 év alatt tönkretennie az Attila által felépített birodalmat, az kiderül A birodalom végemárcius 2-ándebütáló Attila, a hun címû epizódjából a ViasatHistory-n.