Forog a TOXIKOMA. A héten indul Szabó Gyõzõ azonos címû önéletrajzi írásán alapuló mozifilm, a Toxikoma forgatása. Szabó Gyõzõt Molnár Áron, Csernus Imrét Bányai Kelemen Barna alakítja, a film producerei Illés Gabriella és Herendi Gábor lesznek. A mozit Herendi Gábor rendezi, és az alkotók közt van executive producerként Szabó Gyõzõ is. A film „a drogos alfahím és az Istent játszó pszichiáter egymásnak feszülésérõl és baráttá válásáról” szól.

„Az alkotótársaimmal hosszas útkeresés van a hátunk mögöttünk, mi során eljutottunk oda, hogy a könyv csak alapanyag, inspirációs forrásként szolgáló mû a film megvalósulásához. A munkafolyamat alatt sok mindent megértettünk a drogos fõhõs mozgatórugóiról, az egyre mélyebbre rántó hazugságspirál logikájáról, de egyre világosabbá vált, hogy nem ezt kell a filmünk történetének középpontjába helyezni” – meséli Illés Gabriella producer. „Végül kristályosodott az a közös vízió, hogy egy Whiplash- vagy Good Will Hunting-szerû buddy történetet kell elmesélnünk a két hõs, a drogos alfahím és az Istent játszó pszichiáter egymásnak feszülésérõl és baráttá válásáról” – tette hozzá a producer, aki nagy örömmel fogadta, hogy Szabó Gyõzõ õt kérte fel, miután A Játékkészítõ és az Álomutazó címû mesemusicalban is nagy sikereket értek el.

Végeredményként két „nagyvad” küzd meg egymással a filmben: mindketten erõsek, lázadók, és hatalmas teljesítménykényszer hajtja õket elõre, nem fogadnak el mást, csak a sikert, a gyõzelmet. Minden másban viszont tökéletes ellentétei egymásnak.

„Szabó Gyõzõ Toxikoma címû regénye különösen közel áll hozzám, hiszen a heroinizmusáról szóló személyes történetében magam is érintett vagyok” – meséli Herendi Gábor rendezõ. „A Valami Amerika forgatása elõtt álltunk, amikor kiderült, hogy Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház akkori igazgatója, ahhoz a feltételhez kötötte Gyõzõ filmbeli szereplését, ha hajlandó bevonulni és alávetni magát az elvonókúrának. Személyesen konzultáltam dr. Csernus Imrével, hogy vajon Gyõzõ egy ilyen megpróbáltatás után, hogy tud majd dolgozni. Dr. Csernus megnyugtatott, hogy Gyõzõnek a munka egyenlõ lesz a gyógyulással, nyugodtan bízzak benne. Így is tettem.” – emlékszik vissza a rendezõ, akit a regény feldolgozásában leginkább az ego harc bemutatása érdekel, ami a két domináns férfi között zajlott a pszichiátrián. Mindketten bejárják a saját útjukat és megtanulnak valamit a másiktól, amitõl a saját életüket is jobb irányba fordítják. „A film hiteles jelenetek sorozata, amelyek feszültsége nagyban múlik a rendezésen, a színészek játékán.” – tette hozzá Herendi.

A két fõhõs meghatározó közege a pszichiátriai osztály, melynek fel kellett építenünk a mikrovilágát a maga sajátos szabályaival és hangsúlyosabb mellékszereplõkkel. Gyõzõ és Csernus egymással harcol, de egy ponton mindkettõjüknek el kell jutni a felismerésig, hogy csak közösen juthatnak elõre, és hogy van valami, amiben csak a másik segíthet rajtuk.

„A film Csernus doktorral a terápia alatt kialakult kapcsolatunk fejlõdését fogja bemutatni, ez a kapcsolat a végén egy nagyon jó barátsággá alakult.” – meséli Szabó Gyõzõ. „Izgalmas munka elõtt állunk és bizonyára furcsa lesz majd az életem egy részérõl szóló mozit végignézni. Az pedig nagy öröm, hogy Molnár Áron személyében sikerült egy olyan színészt találni, aki rendkívül hasonlít a fiatalkori önmagamra, ezt rögtön észrevettem, már az elsõ közös színházi munkánk során.” – tette hozzá a népszerû színész.