Bükk- és páfrányerdõk borították az Antarktiszt. Fosszíliák, azaz megkövesedett õsmaradványok bizonyítják, hogy évmilliókkal ezelõtt a sarkkörök élõvilágához ugyanúgy hozzátartoztak hatalmas dinoszauruszok, mint gazdag erdõk. De a sarkvidék napjainkban is óriási változás alatt áll: a globális felmelegedés a jégsapkák elolvadásához és a tengerszint drámai emelkedéséhez vezethet, és ez alapjaiban változtathatja meg a bolygónkat. És vajon mi várható? Errõl értekeznek a Viasat Nature dokumentumfilmjében, a Sarki szélsõségekben 2021. január 21-én és 28-án 19 órakor, múltat és a jövõt egyaránt elemezve.

MEGLEPÕ EMLÉKEK A SARKKÖRÖK MÚLTJÁBÓL

ÉSZAKON, a Grönland szomszédságában található az Ellesmere-sziget, amely mindössze 1.300 kilométerre van az Északi-sarktól. Fát ezer kilométeres körben is esélytelen lenne találni, és mégis: a szigeten egy 50 millió éves erdõ megkövült nyomaira bukkantak. Mamutfenyõk nyomaira, amelyek nem elég, hogy akár 50 méter magasra is megnõhettek, de a gyökereik alapján mocsaras vidékben terpeszkedtek. Tehát, ami ma egy kietlen, jeges vidék, az valaha egy szubtrópusi mocsár volt.

DÉLEN található az Antarktisz: felszínének nagyját jég borítja, néhol 5 kilométer vastagságban. Elvileg tehát itt sem kereshetnénk fákat, de a kontinenshez tartozó Nelson-szigeten bükkfák megkövült maradványait találták. A leletek szerint az Antarktisz egy részét 83 millió évvel ezelõtt bükk- és páfrányerdõk borították, a hõmérséklet pedig csak néha-néha ment fagypont alá. Emellett többek között egy beszédes nevû Titanoszaurusz csontját is feltárták a kontinensen: már csak a gerincét alkotó csontok hossza is meghaladta a 120 centimétert...

MILYEN JÖVÕT SUGALLNAK A FOSSZÍLIÁK?

Azt tudjuk, hogy az emberiség által termelt széndioxid következtében rohamléptékben melegedik a bolygónk, de arra a kérdésre, hogy ez milyen hatással lesz a jövõnkre, megint a fosszíliák tudnak választ adni. A gleccserek jegében talált leletek szerint hárommillió évvel ezelõtt a Föld 3-4 fokkal volt melegebb, mint most, és a magasabb vízállás miatt többek között az USA keleti tengerpartja is 140 km-rel beljebb volt. Ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik tovább, mint most, akkor hamarosan sokmillió négyzetkilométernyi szárazföld tûnik el – városokkal, életterekkel együtt.