Krokodilok, amelyek egy agár gyorsaságával közlekedtek, elefántok, amelyek akkorák voltak, mint egy nyúl, és bálnák, amelyek négy lábon jártak a szárazföldön – napjaink ikonikus állatai meglepõ, nem ritkán sokkoló múlttal rendelkeznek. Tudósok egy csoportja a legújabb DNS technológiákat bevetve utazott vissza különbözõ állatok múltjába, majd modellezte azokat a legmodernebb 3D megoldásokkal. Az eredményt nálunk a Viasat Nature Amikor a bálnák jártak címû kétrészes dokumentumfilmje mutatja, február 14-én és 21-én 13 órától.

A tudósok ma már nem csupán fosszíliák alapján, hanem a legújabb kutatási módszerek segítségével, például DNS-elemzéssel is vissza tudják követni az állatok evolúcióját. A DNS-technológiával fel lehet mérni az állatokon végbement változás mértékét, illetve a folyamat lezajlásának idõintervallumát – ehhez az élõ fajokból kell kinyerni a DNS-mintát. A modern 3D-modellezés segítségével pedig akár „újra is tudják éleszteni” a kihalt fajokat.

Agárszerû krokodil
230 millió évvel ezelõtt, a triász korban élõ elsõ krokodilok (poposzauruszok) mindent megtettek annak érdekében, hogy úgy nézzenek ki, mint a dinoszauruszok: két lábon jártak, vadak és gyorsak voltak. De nem annyira gyorsak, mint a krokodilok legrégebbi õsei, a sphenosuchiák – azok a kisnövésû, hosszúkás testû, négy lábon járó lények, amelyek alkatra és fürgeségre leginkább a mai agarakhoz hasonlítottak.

Nyúlméretû elefánt
Több tízmillió évig úgy gondolták, hogy az elefántok valódi õseinek fosszíliái eltûntek a Föld színérõl, azonban az 1990-es években egy francia tudóscsoport egy marokkói foszfátbányában egy kutya, majd egy nyúl méretû õsmaradványra bukkant. A vizsgálatok alatt pedig nagyon érdekes felfedezésre jutottak: a leletek fogazata elefántfogsorok apró másainak tûnt, a további tanulmányozás pedig bebizonyította, hogy az elefánt legrégebbi õse mindössze nyúlméretû volt.

Az evolúció furcsa játékot ûzött az állatvilággal: a dinoszauruszokból madarak lettek, a bálnák pedig… Nos, róluk egészen a közelmúltig nem sokat tudtunk, aztán nemrégiben kiderült, hogy négy lábon járó szárazföldi állatok voltak – õket is mutatja a Viasat Nature dokumentummûsora, az Amikor a bálnák jártak.