Több mint ezer magyar egyetemista megkérdezésével készített átfogó online kutatást a hallgatók lelki egészségéről az EFOTT és a HÖOK. A fiatalok 41 százaléka tapasztalt szorongást az utóbbi időben, a legtöbben tanulási nehézségek, anyagi problémák vagy a magány miatt. Minden ötödik egyetemista érzékelte már a depresszió jeleit.

Átfogó online kutatást készített az egyetemisták lelki egészségéről az EFOTT és a HÖOK: 1022 fiatal töltött ki egy anonim online kérdőívet júliusban. A kutatás eredményei rámutatnak: a lelki egészség megőrzése, a nehézségek leküzdése mindegyik fiatal számára komoly kihívást jelent. Az elmúlt három hónap általános lelkiállapotáról nyilatkozva többségben vannak, akik inkább negatívnak vagy gyakran negatívnak tartják lelkiállapotukat (28,6%), míg általában pozitívnak a megkérdezettek 22,3 százaléka tartja magát az utóbbi időszakban.

A válaszadók több mint 41 százaléka mondja, hogy tapasztalt már szorongást az elmúlt 3 hónapban. 62 százalékuk sokszor érzi magát túlterheltnek, több mint felük pedig azt mondja, tapasztalt már alvásproblémákat, illetve a kiégés bizonyos jeleit. A kiváltó okok között a tanulási nehézségek, az anyagi problémák és a magány állnak vezető helyen, és a válaszadók több mint 21 százaléka táplálkozási zavarokról is beszámolt.

Az egyetemistáknak egyszerre több területen is meg kell felelniük: a legtöbben ilyenkor válnak le szüleikről, megjelenik az életükben kihívásként az anyagi megélhetés, komoly elvárásokat kell teljesíteniük az egyetemen és társas kapcsolataikban is. Sokan panaszkodnak arra, hogy elfogja őket a „soha nem leszek elég jó érzés. Ezért fontos, hogy a lelki egészséggel egész évben foglalkozzunk, és a szórakozás, a programok mellett a lelki feltöltődésre is számos lehetőséget kínáljunk a fiataloknak” – mondja Budai Marcell, az EFOTT sajtófőnöke.

A kutatást a szervezet számára a NEST Communications készítette, amely rendszeresen végez online felméréseket a Z generációval kapcsolatban, a cég többek között vizsgálta már az egyetemisták anyagi helyzetét, lakhatási körülményeit és a szórakozáshoz kapcsolódó preferenciáit is.

„Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél jobban megértsük ennek a generációnak a problémáit, nehézségeit, hiszen minden ötödik egyetemista úgy nyilatkozott a felmérésben, hogy tapasztalta már magán a depresszió jeleit. Célzott programokra, hatékony kommunikációs eszközökre van szükség ahhoz, hogy a fiatalok kézzelfogható segítséget kapjanak lelki egészségük megőrzéséhez. A továbbiakban ezt is fókuszba helyezve fogunk dolgozni a megbízóinkkal” – vallja Énekes Bence, a NEST Communications alapítója.
A kutatás készítői kiemelik például a beszélgetés fontosságát: az egyetemisták 15 százaléka úgy véli, senkivel sem tud érdemben beszélgetni problémáiról, sokszor érzi magát magányosnak. Több mint 8 százalékuknak már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata is.

A legtöbben barátaikkal igyekeznek megbeszélni a problémákat (64 százalék mondta ezt), párját 42 százalékuk, szüleit 35 százalékuk említette. A stressz csökkentésére szintén a baráti kapcsolatokat emelték ki legtöbben (56%), de az énidő és a testmozgás is hasznos módszernek bizonyul. Minden 3. válaszoló említette ugyanakkor az alkoholfogyasztást, a dohányzást pedig minden 5. fiatal alkalmazza a stressz csökkentésére.

A megkérdezettek több mint 20 százaléka tart is attól, hogy valamilyen függőség olyan mértékben eluralkodik rajta, hogy mindennapi életvitelét gátolja. A legtöbben, a válaszadók közel negyede a túlzott digitális jelenlétet tartja a legveszélyesebbnek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett.