London, 2013. augusztus 30., péntek (MTI,fotó:informed.hu) - A szegénység aláássa a szellemi erõforrásokat - állapította meg egy nemzetközi tanulmány.
Korábbi vizsgálatok összefüggést mutattak ki a szegénység és a rossz döntéshozatal között, ám magyarázattal nem szolgáltak. Amerikai, kanadai és brit szakemberek új kutatásukat egy indiai faluban és amerikai bevásárlóközpontokban végezték - idézte a BBC hírszolgálata a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányt.
Az indiai kutatást cukornádföldeken dolgozó munkások körében, az aratási ciklushoz kapcsolódva végezték. Ennek során három lényeges fázison mennek keresztül a földmûvesek. Az elsõ az aratás elõtti szakasz, amikor kölcsönöket kénytelenek felvenni, ilyenkor különösen nagy a nélkülözés. Aratás után, fizetés elõtt még ennél is szûkösebben élnek, a harmadik szakasz az, amikor pénzükhöz jutnak.
A gondolkodási, vagyis kognitív képességeket vizsgáló teszteket a Warwicki Egyetem kutatója, Anandi Mani állította össze a résztvevõk számára, akik a három fázis mindegyikében kitöltötték azokat. Az eredmények azt mutatták, szellemi képességeik a pénzügyi lehetõségeik szerint változtak. A kutatás igyekezett kiszûrni az egyéb tényezõket, mint a táplálkozás, az egészségi állapot, a testi fáradtság és a családi viszonyok. A vérnyomás és a pulzus mérésével a stressz befolyásoló hatását is korlátozták. Kontrollkutatást végeztek az Egyesült Államokban, hogy megbizonyosodjanak arról, nem egyedi a jelenség. Itt két csoportot, egy jómódút és egy szegényt vizsgáltak. A résztvevõknek elõször könnyebb és nehezebb helyzetekbe kellett magukat képzelni, melyek személyes anyagi helyzetükrõl gondolkodtatták el õket. Például beleélték magukat abba, mi lenne, ha lerobbanna az autójuk, és 1500 dollárba (340 ezer forintba) kerülne a javítása. Ezután töltették ki velük a teszteket."Amikor az elképzelt helyzet kisebb anyagi terhet jelentett, nem különbözött a gazdagok és a szegények teljesítménye. Ahogy azonban nagyobb pénzösszeg forgott kockán, a szegények jelentõsen rosszabb pontszámot értek el" - közölte Mani.
A kutatók ebbõl arra következtettek, hogy az állandó és súlyos pénzügyi gondok felemésztik a szellemi kapacitást, és kevesebb erõ marad egyéb feladatokra.