Az MTVSZ tájékoztatása szerint az önkéntesek többek között madárodú-készítésben és madárgyûrûzésben, élõvilág-felmérésekben illetve özöngyomok irtásában vettek részt. A szövetség szerint azért is fontos az önkéntesek tevékenysége, mert a résztvevõk megtapasztalják: bárki tehet a biodiverzitás védelme érdekében. A zöldszervezet közleménye emlékeztet: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás csökkenti a fajok és az élõvilág sokszínûségét, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segít kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait.Az éghajlatváltozás jelentõsen hat a biológiai sokféleségre: megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szûk tûrésû fajokét -, például azzal, hogy új özönfajok és kártevõk bukkannak fel. Megváltoznak a körfolyamatok: például egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nõ. Így az adott terület természeti szolgáltatásai jelentõsen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelõ talajképzõdés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés. Ezek támogatására az embernek egyre nagyobb beavatkozással egyre több energiát kell befektetnie.A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra is. A földmûvelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni - például pórusaiban kevesebb szén-dioxidot tud tartani -, nõ az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami erõsíti az éghajlatváltozást. Ezért a felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Például, ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hõmérséklet, az Magyarországon a kedvezõtlen felszínborítottság miatt akár 1,5-2 Celsius fokos emelkedést generálhat - tartalmazza a tájékoztatás.