Montreal, 2013. szeptember 2., hétfõ (MTI,kép:hirma.hu) - Jelentõsen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi idõsen kezdi el egy gyermek elsõ idegen nyelvét tanulni - derült ki új kutatásból.
A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltûnõen jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztõ portál a Brain and Language címû szaklapban megjelent tanulmányt.A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvû és 22 egynyelvû helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejlõdik, ha az ember születésétõl fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg. Ám ha késõbb, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegû, idegsejtekbõl álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.A tanulmány készítõi szerint a csecsemõkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi. Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglõrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnõttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók."Minél késõbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások. Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a késõbbi tanulás szerkezeti alapjait" - mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezetõ szerzõje.