Budapest, 2013. október 20., vasárnap (MTI; opel.hu) - Az Opel Magyarország szentgotthárdi Flex motorgyár projektje keretében eddig 400 dolgozót vettek fel, és az év végéig további 60-nal nõ a létszám - tájékoztatta Csontos Judit szóvivõ, kommunikációs szakértõ az MTI-t. Hozzátette: a létszám nagyobbik részét a következõ két évben veszik fel, 2015-ig még további több száz munkatárssal bõvül a létszám. Az Opel 2010-ben indította el 500 millió eurós beruházással a Flex motorgyár projektet új generációs kis- és középkategóriás benzin- és dízelmotorok gyártására. Az új, rugalmas termelési rendszerben mûködõ üzem 2013 elején kezdte el a termelést, fokozatosan indítják be a középkategóriás dízel- és a kiskategóriás benzinmotorok gyártását.

2013. februárjában Joachim Koschnicke, az Opel alelnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a Flex gyár további, 130 millió eurós kapacitásbõvítését jelentette be, amelyet a vállalat az 1,4 literesnél nem nagyobb motorok várható nagy keresletével indokolt. Harmadik lépcsõként, júliusban újabb döntés született, miszerint még 60 millió euróval fejelik meg a fejlesztést, amely további, 1,8 literes motorok gyártására alkalmas gyártósorok vásárlását biztosítja. A gyár kapacitása ezzel 2015-re évi 650 ezer darabra nõ, nem számítva ide a hagyományos Family motorokat. Addigra 1000 embert fognak foglalkoztatni. Csontos Judit tájékoztatása szerint a munkatársak több mint 80 százaléka fizikai területen fog dolgozni, operátorokat és karbantartókat vesznek fel elsõsorban. A szóvivõ elmondta, hogy az Opel kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az új belépõk ne csak a munkakörükkel kapcsolatos ismereteket kapják meg, hanem tájékozódjanak a GM globális gyártási rendszerérõl, a vállalati kultúrával kapcsolatos irányelvekrõl, a szervezet felépítésérõl és folyamatairól is.

Ezt a célt szolgálja, hogy minden új belépõ egyhetes, úgynevezett orientációs programon vesz részt, amelynek részeként tekintet nélkül késõbbi beosztásukra, a gyakorlatban is megtapasztalhatják a globális gyártási rendszer mûködését, szimulációs munkakörnyezetben, famotorokon gyakorolhatják a sztenderd munkavégzést. Csontos Judit elmondása szerint nemcsak a saját dolgozók szakmai tudásának fejlesztését, hanem a helyi szakközépiskolával való szakmai együttmûködést is szolgálja a gyárban kialakított tréning központ. Ennek része a szimulációs munkakörnyezet, amelyhez hasonló az Opelen belül a Szentgotthárdon kívül még a rüsselsheimi gyárban áll rendelkezésre. A szóvivõ jelezte: az Opel üzletpolitikájában kiemelt szerepet játszanak a képzések. Az erre fordított költségvetésrõl annyit közölt, hogy ez nagy mértékben függ az üzleti teljesítménytõl és a konkrét üzleti céltól. Hozzátette: a beruházás kapcsán a képzések jelentõs hányadát most a gépbeszállítói oktatások teszik ki. Kitért arra, hogy a cég az oktatási intézményekkel igyekszik hatékony együttmûködést kialakítani.

Ennek bevált, folyamatos formái a különbözõ (nyári, évközi, duális) szakmai gyakorlatok. A szentgotthárdi és
szombathelyi szakközépiskolákkal szakmai elõadások, mérnöki szakmai konzultációk formájában is együttmûködnek. A felsõoktatási intézményekkel a gépészmérnök képzés, illetve egyéb mûszaki területek kapcsán egyeztetnek a képzések tartalmáról, jelezve azokat a szakmai elvárásokat, amelyekre egy autóipari cégnek szüksége van.
Megjegyezte: korábban az innovációs járulék lehetõvé tette, hogy az egyetemekkel kutatás-fejlesztés projektek megvalósításában együtt dolgozzanak, és a szakképzési hozzájárulásból is tudták támogatni az egyetemeket, ez a rendszer azonban már nem áll rendelkezésre.