Bükfürdõ, 2014. március 18., kedd (MTI; fotó: mno.hu) - Elkészült és hamarosan a kormány elé kerül a nemzeti közlekedési stratégia, amely középtávon 2020-ig a következõ uniós tervezési ciklus végéig tartalmazza a legfontosabb fejlesztési célokat, de az anyag ennél hosszabb távra 2050-ig is elõretekint - hangsúlyozta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kedden a Vas megyei Bükfürdõn egy közlekedésfejlesztési és beruházási konferenciát megnyitva. A dokumentumon, amelyen három évig dolgoztak a szaktárcánál, "összközlekedési szemlélettel" készült az egyes közlekedési ágazatok egymáshoz való viszonyát is mérték, elemezték és modellezték benne. Hozzáfûzte: az elfogadott nemzeti közlekedési stratégiát az Európai Unió számára is meg kell küldeni, mivel ezen alapul majd az a közlekedésfejlesztési operatív program is, amely alapján 2014-2020 között lehívhatóvá válnak a közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források. Németh Lászlóné elmondta: a kidolgozott stratégiai szakmai és társadalmi egyeztetése lezajlott, az anyagot számos szakmai és civil szervezet véleményezte, amelyhez szavai szerint 1700 módosító javaslat és megjegyzés érkezett. A tárcavezetõ tájékoztatása szerint a stratégiában szerepelnek azok a gazdasági csomópontok, ahol fontos az infrastruktúra fejlesztése, de tartalmazza azoknak a periférikus területeknek a listáját is, amelyeknek a bekapcsolása a közlekedési infrastruktúrába szintén nélkülözhetetlen. Az elkészült stratégiai anyagból egyértelmûen látszik, hogy felül kell vizsgálni a közlekedési infrastruktúra hálózat fõváros központúságát és azt oldani kell - mondta. Ugyancsak foglalkozik a stratégiai anyag azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne energia függõségünket csökkenteni, az üzemanyagok árának növekedését megállítani, a meglévõ jármûállományt környezetkímélõbbre cserélni - mondta. Németh Lászlóné közölte: tovább kívánják fejleszteni a közösségi közlekedést, az autóbusz és vasúti menetrendek összehangolása, a közös jegy- és tarifarendszer bevezetése az utasok kényelmét szolgálja. Németh Lászlóné felidézte, hogy az EU elsõsorban a vasúti fejlesztéseket szorgalmazza, ugyanakkor Magyarországnak a közútfejlesztésben is évtizedes hiányokat kell pótolnia, továbbra sem mondhatunk le új utak építésérõl és a meglévõ fõ és mellékutak felújításáról, korszerûsítésérõl.
Kiemelt stratégia célnak nevezte, hogy a megyeszékhelyeket összekössék egymással és azt is, hogy egészen az országhatárig megépüljenek azok a nemzetközi tranzitfolyosók, amelyek a települések elkerülésével levezethetik az egyre növekvõ tranzitforgalmat.
Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelõs helyettes államtitkára a konferencián azt mondta: Magyarországon a közlekedésfejlesztésre fordítható pénzek 97 százalékát az uniós források biztosítják és szavai szerint bármekkora legyen is a gazdasági növekedés, nem várható, hogy ez az arány belátható idõn belül 50 százaléknál kevesebb legyen.
Szavai szerint 2014-2020 között 1700 milliárd forintot szeretnénk közlekedésfejlesztésre elkölteni, 600 milliárd forintot fordítanánk az úgynevezett összeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére, 300 milliárd forintot a városi és elõvárosi közlekedés megújítására és mintegy 800 milliárd forintot a vasúti közlekedés fejlesztésére.